Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

vártak és átvittek bennünket a folyón... A Dunán átkelve a barbárokkal kb. 15 stádium utat (nekünk fél mérföld) tettünk meg, akkor egy mezőn (valószínűleg Temes vidékén) meg kellett állnunk, míg Edekon értesíti Attilát érkezésünkről... Bennünket Attila Scotta által magához hívatott, tehát az ő sátra felé vettük utunkat, melyet a barbárok... nagy tömegben vettek körül. Mikor bebocsájtást nyertünk, és bevezettek bennünket, Attilát egy fatrónuson ülve találtuk... Másnap Attilával egy még északabbra fekvő helyre utaztunk. Innen könnyű, sima úton, a rónaságon át haladtunk és sok hajózható folyóra bukkantunk, közülük a Duna után az ún. Drecon és Tygas (a Maros és Kőrös folyók) valamint a Tiphisus (Tisza) a legnagyobbak. A nagyobbakon hajóval... a többin sajkákon... keltünk át. Élelmet a falvakból hordtak össze számunkra, gabona helyett kölest, bor helyett mézsört... Hosszú út után, már majdnem éjszaka, egy mocsárnál letáboroztunk... Hat napig utazva... mivel ugyanazon úton kellett haladnunk, melyen Attila, egy kicsit vártunk, míg előbbre ér, aztán nemsokára... - egynéhány folyón átkelve - valami nagyobb faluhoz értünk. Itt volt Attila háza, mely állítólag az összes többi, másutt levőknél magasabb és jelesebb... A palota mellett volt Onegesios háza... Ettől elég messzire állott a fürdő, melyet Onegesios... Paeoniából ideszállított kövekből építtetett. Ugyanis a szkíta földön lakóknak nincs se kövük, se fájuk, a máshonnan ideszállított anyagot használják." Priskos ezen elbeszéléséből kitűnik, hogy oda kell helyeznünk Attila fő palotáját, ahol nincsenek kövek és fák, de ahová a szomszéd Pannoniából könnyedén szállíthatták. Ilyen jellegzetessége sem Moldvának, ahová Timon, sem a Felső-Tisza vidékének, ahová Pray helyezi Attila fő palotáját, nincs. Ellenben jól megfelel Jászberénynek vagy környékének. Bizonyára nem kellett volna a követeknek Serdicán és Nissan keresztül utazni, majd megint nyugatnak fordulni, ismét északnak és végül másfelé, ha Konstantinápolyból Moldvába igyekeztek volna. És oda nem mehettek volna rónaságon át, mint Jazigiába. Mivel pedig Priskos Tiphisája -Jordanesnél Tibisia - nem más, mint a Tisza; és miután ezen átkeltek, Priskos nem mondja, hogy a Dunán másodszor is átkeltek, szükségképpen a Duna-Tisza között kellett állnia Attila királyi palotájának. Igen, itt, ahol Daciából és Pannoniából, melyek hatalmában voltak, a legkönnyebb volt az összeköttetése és megközelítése. Itt viruló legelők voltak barmaik és lovaik számára, amelyeken a hunok hadakoztak. Innen indíthattak legkönnyebben kalandozásokat a keleti és nyugati birodalomba, melyeket adófizetőjévé tett. XXXI. Attila, kihez hasonló uralkodó és hős a maga idejében nem volt, körülbelül 50 éves korában, uralmának 20. évében, Kr. u. 454-ben vérfolyásban meghalt. A hunok a testvérharcban megosztottá váltak és legyengültek, s nem sokkal később ez a vidék más urakat és lakókat kapott. A hunok ugyanis, mikor ezt a területet hatalmukba kerítették, az ősi lakókat nem zavarták el régi településeikről, csak alávetették őket hatalmuknak, a földek művelését átengedték nekik, hiszen Ammianus Marcellinus írta, hogy soha ekeszarvat nem fogtak. Ezt mutatják Jordanes következő szavai,68 amikor leírja az alánok ellen induló Attilát: „Attila kiindulva Dacia és Pannónia tartományokból, ahol akkoriban a hunok különböző leigázott népekkel együtt 68 A gótok tettei 43. fejezet. L. Iordanes 116. 30