Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
családnevet sem Péter, sem Máté neve mellett. Mivel láttuk, hogy másik testvérét „Várad"-i Pálnak nevezték, ez a javítás nem látszik valószínűtlennek.1098 1098 Varadi Péter érsek Várdai István bíboros és Tomori Pál mellett a késői középkor legjelentősebb kalocsai érsekeként értékelhető. Életútját Katona - lévén már rendelezésére állt leveleinek kiadása — 1490 után részletesen mutatja be, de származásával és Mátyás-kori pályafutásával kapcsolatban több téves nézetet is megfogalmazott. Az érsek (minden bizonnyal váradi) polgárcsalád sarja volt, semmiféle kapcsolatban nem állt a Gutkeled nembeli Várdai családdal, amelyből István bíboros érsek származott. (Nemességet valószínűleg támogatója, Vitéz János révén szerzett, akinek címere több elemében megegyezett Váradi Péterével, a címerre l. Botka Tivadar: Péter kalocsai érsek pecsété. In: Századok 4 [1870] 329-333.). Több testvérét is ismerjük: Pál nevű fivére komoly egyházi karriert futott be, 1494 előtt bácsi prépostként halt meg (l. Köblös: Egyházi középréteg 374-375.), "Érsek" Máté nevű testvére pedig 1509-ben temesi alispánként szerepel a forrásokban. Pályája - mint már említettük - Vitéz János támogatásával indult. Érseki kinevezése után a fiatal Váradit 1465-ben magával vitte Esztergomba, ahol kanonok lett, majd Bolognában tanult kánonjogot, s szerzett magisteri fokozatot. Pártfogója bukása és elhunyta után a királyi kancelláriába került mint írnok, majd 1474-től királyi titkárrá tette Hunyadi Mátyás. 1480 elején Handó György utódaként titkos kancellár lett, ekkorra már számos egyházi tisztséget is megszerzett (kalotai főesperesség, a szentjobbi, ill. a [dunajföldvári apátság kormányzósága, erdélyi prépostság), valamint komoly birtokadományokban is részesült. Gyors karrierjét a fő- és titkos kancellári kinevezés, Hl. a kalocsai érsekség tetőzte be (pápai megerősítése 1481. február 16-án kelt). 1483-ban pedig még a személyes királyi jelenlét helytartójaként komoly bírói funkció birtokosa is lett. Mátyás legbefolyásosabb tanácsadójaként szóba került bíborosi kinevezése is, a király komoly lépéseket tett e tárgyban. Gyors bukását már a kortársak is többféleképpen magyarázták: kül- és belpolitikai nézetei és prioritásai eltértek az uralkodóétól, s Beatrix királynén kívül a püspöki kar számos tagja is ellenszenvvel viseltetett irányában. 1484 nyarán a felvidéki Árva várába záratta Mátyás, végül a pápa közbenjárására (aki érdekében Angelo Pecchinoli ortei püspök személyében legátust is küldött Magyarországra) 1489-ben Esztergomba, majd Visegrádra vitette. Fogsága alatt a főegyházmegyei a kalocsai őrkanonok, Csamai János helynök kormányozta, de a javadalomra a király tette rá a kezét. Corvin János apja halála után kiszabadította fogságából, cserében a bácsi székhelyen berendezkedő érsek hosszan támogatta trónigényét, s II. Ulászlóval csak később vált kiegyensúlyozottá viszonya. Rabsága utáni tevékenységéről levelei (l. a 993. jegyzetet) roppant sokrétűen tájékoztatnak, s ezek többségét Katona is feldolgozta (egyházkormányzat, birtokai és jogai védelme, a péterváradi apátság ügye, törökkérdés), de műveltségéről nem tudósított. Az érseket éppen e kútfők alapján tekintik a Hunyadi-kori első nagy humanista nemzedék utolsó képviselői egyikének, részletesen feltárták kapcsolatait az újplatonikus szellemi körhöz, hazai és itáliai szellemi partnereihez, a könyvtörténet pedig három fennmaradt kódexét is számon tartja (erre l. Hoffmann- Wehli: Bibliofilek 131-135., 263.). Műveltségét bizonyítja még, hogy Mátyás megbízásából ő gyűjtötte össze Janus Pannonius epigrammáit. Hosszú, s kényszerű szünettel terhelt főpásztorsága alatt több segédpüspök is segítette egyházkormányzói tevékenységét: Mátyás dagniai címzetes püspök (1488-1489), Garai János nikápolyi címzetes püspök (1494), valamint Temesvári Gergely arcadiai címzetes püspök (1495). Váradi Péter érsek 1501 nyarán hunyt el. Személyére még l. Fraknói Vilmos: Váradi Péter kalocsai érsek élete. In: Századok 17 (1883) 489-514., 728-749., 825-843.; Érdújhelyi: Kalocsai érsekség 69-98.; Kollányi: Esztergomi kanonokok 107-108.; Gerézdi Rábán: Egy magyar humanista: Váradi Péter. In: Magyarságtudomány 1 (1942) 305-328., 532-563. (Megjelent még: Vő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Bp. 1968. 75-142.); Bónis: Jogtudó értelmiség 229-230., 255.; Udvardy: Kalocsai érsekek 335-402. 277
