Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

el, igen fájlalta a várak elvesztését a szerencsétlen ürügy miatt és az ellenség ellen gyűjtögetett keserű epéjét Péter érsekre öntötte ki, sajátkezűleg keményen megverte, azután rút, egy ember szélességű piszkos börtönbe dobatta, amely Árva várában ma is látható, de előzőleg még szemébe vágta a szerencse forgandóságát e szavakkal: »Árva voltál Péter, árva leszel, Árvában halsz meg«. Pétert ugyanis a szerencse, az emberi dolgok istennője, s a királyi kegy alacsony sorból és szegénységből, amit »árva« szóval fejezünk ki, a legmagasabb csúcsra emelte és azután zord arccal és lendülettel megint a balsorsba és becstelenségbe döntötte." Ezt az elbeszélést Timon977 méltán gyanúsnak tartja: „Úgy látszik, Révay ezt nem elég őszintén írta, mert ellenséges indulattal volt a püspökök iránt, hiszen Bonfíni azt mondja, hogy Pétert a királyi várakban a legnagyobb tisztességgel őrizték." CCLXXVI. Bonfíni a következőkben jelöli meg Péter bebörtönzésének okát:978 „Ezt az évet még híressé tette Péter kalocsai érsek bebörtönzése, amit az összes főurak nagy megdöbbenéssel fogadtak. Ez a férfi a fejedelem első titkára volt, az egyedüli, aki teljes szólásszabadsággal beszélhetett előtte mindenről. Nyíltan kárhoztatta a szokatlan adókat, amiket a király évenkint háromszor-négyszer kivetett a különböző roppant háborúk miatt, ezekbe a »diká«-nak nevezett adókba kinek-kinek nemcsak házanként, hanem férfianként egy aranypénzt kellett fizetni. Ezt nyilvánosan és az uralkodó előtt is gyakran helytelenítette. Szabados nyelvéhez, melytől sokszor a legnagyobb férfiak is találva érezték magukat, hozzájárult még bizonyos versengés kifejlődése a főemberek részéről, akik igyekeztek kegyét megnyerni, ez viszont sértette a király büszkeségét, pedig egyébként szerette és becsülte. Végül fölingerlődött a király, és vagy szabadságának korlátozása végett, vagy hogy legkedveltebb barátja példájával a többi főurak merészségét elijessze, a szent érseki méltóság ellenére bizony börtönbe záratta, de a legnagyobb tisztességgel őrizték a királyi várakban és nyelve miatt mintegy hat évig bűnhődött." Ebben bizony semmi említés nincs, se okiratról, se megverésről, se piszkos és szűk börtönökről. És mivel Révay semmi bizonyítékot nem hoz föl elbeszélésére, mindenki könnyen be fogja látni azt, hogy ő, aki egy XV. században történt dolgot a XVII. században ír le, nem érdemel akkora hitelt, mint Bonfíni, aki saját korának eseményeit örökíti meg. Némelyek Péternek az „Árvái" vezetéknevet adják, természetesen azok, akik a Corvintól rája kiszabott ítéletet Révay előadásában fogadják el. Ez a szó egyébként a magyaroknál apátlant-anyátlant jelent. Wagner azonban II. Ulászló egyik leveléből kimutatja,979 hogy Péter nemes szülőktől, a Várdaiak igen régi törzséből származott. Ez a levél Péter édestestvérét Váradi Pálnak mondja, a másikat pedig Adorjáni Érsek Máténak. Ezért Horányi a mi Péterünket Adorján Péternek nevezi.980 De bizonytalan, vajon Péternek is megvolt-e ez az előneve. Ámbár Péter 1486-ban még fogoly volt, Mátyás nagyobb dekrétumában aláíróként még mint kalocsai érsek szerepel, a királyi kancellári tisztet pedig János váradi püspökre ruházták. 977 S. Timon: Epitome chronologica rerum Hungaricarum. Kassa 1736. 177. 978 IV. tized 6. könyv. L. Bonfíni TV/1. 124. 979 A Várdai-levelekhez írt előszóban. Téves állítás, l. alább az 1098. jegyzetet. 980 A. Horányi: Nova memoria Hungarorum et provincialium scriptis editis notorum. I. Pest 1792. 18. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom