Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
Horváth, hogy Péter érseket Corvin Mátyás négy évi szolgálata után nevezte ki udvari kancellárnak. Az említett kéziratok ugyanis már 1481-ben a magyar király kancellárjának mondják és Mátyás is 1481 április végén kelt levelében „Péter kalocsai érsek, kancellámnk"-nak szólítja.968 Mátyásnak nem csekély munkájába került, míg a pápától kieszközölte Péter megerősítését. Ugyanis Aragóniái János, Beatrix királynő édestestvére azt szerette volna, ha ezt a méltóságot csere útján neki juttatják. Ezt Mátyás királynak a sógorához intézett leveléből tudjuk:969 „Ahogy más leveleinkből világosabban meg fogja érteni atyaságod, a kalocsai érsekség ügyében már két hónapja rendelkeztünk, mielőtt a futár meghozta atyaságod levelét, melyben azt az óhaját fejezte ki, hogy a kalocsai érsekségért cserébe az esztergomi érsekséget adja. Már többi leveleinkben is írtuk, hogy mi azt, amit egyszer adtunk vagy rendeltünk, többé vissza nem vonhatjuk... Egyúttal kérjük atyaságodat, amint előző levelünkben különleges bizalommal kértük, minden buzgalmát vesse latba, hogy szentséges urunk haladéktalanul küldesse el a megerősítő bullát a választott kalocsai érseknek, amit már szorongva várunk, ahogy előbbi levelünkben írtuk." Ha erre a levélre oda írták volna az évet, hónapot és napot, az említett két hónap beszámításával valami fényt tudnánk deríteni az időrendre. így meg kell elégednünk a föltevéssel, hogy Pétert az előbbi év végén választották meg, mivel megerősítése 1481. február 16-án kelt. Hiányzik az időmegjelölés azon a levélen is, melyben a patrasi érseknek ajánlja figyelmébe Péter ügyét:970 „...mint előző levelünkben, úgy most is atyaságod különleges figyelmébe ajánljuk a kalocsai érsek úr ama bizonyos ügyét, melynek érdekében Alf Tamás fehérvári prépost a városba [Rómába] fog menni. Kérjük, ne várjon mások segítségére, hanem amennyire tudja, hívebben és jobban intézze el azt az ügyet ránk való tekintettel." CCLXXIV. Hogy mennyire értékelte Mátyás király Péter érseket, kitűnik abból az aggodalomból, mellyel megerősítését sürgette. Ennek a férfinak helyzetét, jellemét és műveltségét Bonfini a következőképpen festi le:971 „Nyílt szellemű, éleselméjű férfi, aki az igazság és közjó mellett sokszor olyan hevesen és rendíthetetlenül kiállt, hogy még a király félelmetes haragvó természetétől sem ijedt meg. Ezekhez járultak még humán tanulmányai, melyekkel Itáliában sokáig foglalkozott. Ugyanis már gyermekkorától kezdve gyors felfogása és igaz jellemessége miatt annyira megtetszett Vitéz János akkori váradi püspöknek, hogy neveltjei között buzgón taníttatta. Mikor pedig esztergomi érsek lett, egy nem éppen megvetendő kanonoki állással ajándékozta meg, sőt saját költségén Bolognában taníttatta a legjobb tudományokra. Viszont ez, mivel olyan pártfogóra talált, aki szívesen áldozott rá, nem lett hűtlen ezen nagy ember neveltetéséhez. Azután, mivel tanult és rögtönzött ékesszólással is rendelkezett, valamint nem kis lelki emelkedettséggel, a királyi írnokok közé került, ahol Mátyás íródeákjaként szolgált és 968 Katona: História eritica XVI. 324. 969 Uo. 340. L. Mátyás levelei II. 100-101. Aragóniái Jánosra l. a 963. jegyzetet. 970 Uo. 343. L. uo. 243-244. A levél 1482-ben kelt, s az újabb kiadásban nem szerepel a fehérvári prépost neve. 971 IV. tized 5. könyv. L. Bonfini IV/1. 103. 255
