Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

nem vonhatjuk. Kelt Zágrábban, 1480. június 14-én." Föltevésünket még jobban megerősítik a raguzai Samkohoz írott szavak:964

„A kalocsai választott érsekhez írott leveledet láttuk... Kelt Zágrábban, az Úr születésének előnapján, 1480-ban."965

Úgy látszik tehát, hogy már ebben az évben kijelölte György utódát, akinek megerősítését a következő évben fogjuk látni. György tehát nagyon rövid ideig kormányozta a kalocsai érsekséget, melynek elnyerése előtt a királyi írószerv vezetője volt. Bonfini a következőket mondja róla:966

„igen komoly és a legnagyobb dicséretre méltó", majd hozzáteszi: „a kalocsai érseknek saját jogán a király írnokának és titkárának kell lennie." Viszont a példák azt mutatják, hogy a kalocsai érsektől ezt a méltóságot többször elválasztották.967 55. II. PÉTER 1481-től CCLXXIII. «-^^ár Pétert talán már 1480-ban megválasztották és Mátyás kinevezte kalocsai érseknek, megerősítése csak a következő évben érkezett meg. Ezt a római Batthyánykéziratok tanúsítják: „1481. február 16. Péter, a magyar király kancellárja lesz a kalocsai és bácsi érsek, miután György meghalt a római kúrián kívül." Helytelenül írja tehát 964 Uo. 288. 965 December 23. 966 IV. tized 5. könyv. L. Bonfini IV/1. 103. 967 Handó György érsekről Katona roppant kevés ismerettel bírt. A Somogy megyei Kálmáncsehiben születelt mezővárosi polgárként (rokonai Pécsen éltek). Vitéz János (személyére l. a 907. jegyzetet) támogatásával 1445-től a bécsi, majd 1451-től a ferrarai egyetemen tanult, fdozófiai és jogi doktorátust is szerzett. Később Szécsi Dénes bíboros (személyére l. a 913. jegyzetet) udvarában tevékenykedett, majd a királyi kancellária tisztviselője lett. 1465-ben a pécsi székesegyház prépostjává nevezték ki. Már az 1460-as években sokat foglalkoztatott diplomatája volt Mátyás királynak: több itáliai követséget vezetett, sőt 1468-tól állandó római követ volt, míg az 1470-es években többek között az augsburgi birodalmi gyűlésen képviselte uralkodóját. 1466- 1468-ban az alkancellári tisztséget, majd 1476-1478 között a kincstartóságot birtokolta. Neves könyvgyűjtő volt, Pécsett könyvtárat is alapított. Mint jeles humanistát tartják számon, életrajzát már egy kortársa, Vespasiano da Bisticci firenzei könyvkereskedő is megírta (Vite de uomini illustri del secolo XV, l. Abel Jenő: Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon. Bp. 1880. 221-228.; magyar fordítását l. Pulszky Ferenc: Bisticci Vespasiano Janus Pannoniusról és György kalocsai érsekről. In: Budapesti Szemle 3 [1873] 277-290., különösen 286-290.; még l. Pongrácz Alajos: Három magyar humanista és egy firenzei könyvkereskedő. In: Olasz Szemle 1 [1942] 567-588.; Mályusz: Egyházi társadalom 173-174.). 1478 augusztusában már kalocsai választott érsekként szerepel, 1479. február 1-én reservatióra hivatkozva a pápa nevezte ki, s megtarthatta pécsi javadalmát is. 1478-tól betöltötte a fő- és titkos kancellár tisztségét is. Érseki működése rövid ideig tartott, 1480 nyarán halt meg. Személyére még l. Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. In: Századok 32 (1898) 97-112.; Érdújhelyi: Kalocsai érsekség 63-69.; Bonis: Jogtudó értelmiség 225-226., 228., 229.; Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében. In: Mátyás király (1458-1490). Szerk. Barta Gábor. Bp. 1990. 67., 75. 80-84. jz.; Udvardy: Kalocsai érsekek 328-334. 254