Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

vagy szekcsői Herceg Rafaelnek kell kerülnie. Erről tanúskodnak a római Batthyánykéziratok: „1454. Rafael lesz a kalocsai érsek... János után, aki a római kúrián kívül halt meg." Tehát sem Péter, sem Máté, hanem János volt Rafael elődje, aki addig 1444 óta a boszniai egyházat kormányozta. CCLV. Hunyadi János kegyes aggodalma nem hagyta volna a kalocsai egyházat egészen 1454-ig üresedésben. A megerősítés ilyen sokáig tartó elhúzódása Mátyás és Péter áthelyezése miatt történt, akik már meg voltak erősítve, de ez még nem került végrehajtásra azért, hogy ne hamarkodják el megint az ügyet. Ugyanis Rafaelt már 1450-ben kihirdették kalocsai érseknek. Ez bizonyos Vitus pécsi segédpüspök levele alapján, melyet Imrének, a bölcsészet és a kánonjog baccalaureusának, a bácsi egyház kanonokának és helynökének írt:893 „...jelen soraimmal kérni akartam tisztelendőségedet arra, hogy uránál, Rafael választott érsek úrnál sürgősen munkálkodjék abban, hogy kegyeskedjék engem segédpüspökéül elfogadni, de úgy, ha teljes ellátásunkról már intézkedett. Ugyanis András pécsi püspök úr eddig szerényen adott, úgy hogy nemhogy nagy, de még a hivatalunkhoz szükséges, illő költségeink sincsenek meg. Ezért nagyon sürgősen kérünk, kegyeskedj megpróbálni és bármi történt, levélben tudósíts. Kelt Pécsett, Szent Gál apát ünnepén, 1450-ben."894

Úgy látszik, Imre helynök akkor ismerkedett meg Vitussal, mikor még az előző évben, a kalocsai szék üresedése alatt hivatalával járó ügyeit intézte. Ennek bizonyítéka:895

„Az Úr 1449. esztendejében, december idusának 6. napján896

... Vitus úr, Isten irgalmából bodonyi püspök, András pécsi püspök úr segédpüspöke fölszentelte a templomot a Szentlélek tiszteletére, a tisztelendő bácsi káptalan Ethe nevű birtokán, két oltárral." Továbbá Rafael aláírása szerepel azon a levélen, melyet az ország rendjei 1455. július 21-i kelettel Budáról III. Calixtus pápához küldtek.897 Ugyanazon évben Kapisztrán Jánost hívta magához:

898 „Sokszor kértük már könyörögve, hogy atyaságod látogasson el ebbe a mi bácsi egyházunkba, ahol lelkiekben sok sikert érhet el, másrészt a közelben őrködhet, hogy a törökök váratlanul meg ne támadják ezt a keresztény földet. Most is nyolc napon át szomjazva vártuk atyaságod megérkezését. Ebben a reményben a környékbeli szomszéd pápának az érsekségre (1450. január 18.), aki azonban hamarosan elhunyt. Ezekben az években a főegyházmegyei Szegedi Imre bácsi olvasókanonok, káptalani helynök kormányozta, a főpapi teendőket pedig a Janus Pannonius verseiben halhatatlanná lett Huendler Vid (Vitus) karmelita szerzetes, vidini címzetes püspök, pécsi (1447-től), később váradi (1465-től) segédpüspök (személyére l. Mályusz: Egyházi társadalom 183-185.) végezte. A széküresedés időszakára összefoglalóan még l. Fraknói: Szentszék II. 77-79.; Érdújhelyi: Kalocsai érsekség 17-21.; Udvardy: Kalocsai érsekek 283-285. 893 Koller IV. 339. 894 Október 16. 895 Koller IV. 322. 896 December 8. 897 Katona: História eritica XIII. 1012. L. Johannes Vitéz: Opera 198-200. 898 Uo. 1015. Az oklevél valójában 1456. május 2-án kelt (l. Pettkó Béla: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal. In: Történelmi Tár. Új folyam 2 [1901] 198-199.). Kapisztrán János életére és magyarországi működésére összefoglaló jelleggel l. Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Magyar História. Életrajzok. Bp. 1987. 237