Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

testvér, thébai érsekkel." Ugyanott más szavakkal: „1413. András thébai püspököt XXIII. János áthelyezi a kalocsai érseki székbe, a fentnevezett Krizogon halála miatt, január nonae-jének 2. napján,837 pápasága 3. évében." Ugyanerre vonatkoznak a Batthyány-kéziratok következő szavai: „1413. január 4-én Brunzei András testvér, thébai érsek a kalocsai és bácsi egyházak élére kerül... Február 1-én fölajánlott 2000 forintot." Ez az András az lehetett, akit Zsigomond előző évi oklevelének záradéka spalatói érseknek mond:838

„Kelt... az Úr 1412. évében, augusztus 24-én... Branda úr, Isten irgalmából Szent Kelemenről nevezett áldozópap-bíboros, piacenzai püspök, az apostoli szék magyarországi követe, János úr, esztergomi érsek, az esztergomi és kalocsai egyháztartományokban született követ és római királyi udvari kancellár, Brentiis-i és Gwaldo-i András úr, spalatói érsek jelenlétében..." A Brentiis vagy Bentiis szó könnyen Brunséra ferdülhetett. Ez az András a spalatóiak lázongása elől önként elmenekült, fölvette a thébai érsek címet, amint a következő kiadatlan forrás mutatja:839 „XXIII. János 1410. július 30-án elbocsátotta András spalatói érsek urat a mondott egyház kötelékéből és áthelyezte a thébai egyházba". A spalatói érsekségre való jogát azonban megtartotta és nemcsak, hogy e címmel szerepel az 1412. évi oklevélben, hanem Zsigmond levelet is intézett ez évben a spalatóiakhoz, hogy fogadják vissza őt. A spalatóiak nem akartak meghajolni Zsigmond előtt, ezért XXIII. János, aki a Jeromos (másutt helyesebben János) érsek halálával megüresedett kalocsai érseki széket már 1410-ben az apostoli széknek tartotta fenn, most Andrást nevezte ki kalocsai érseknek Krizogon halála után. Számba sem veszi Miklóst, aki Krizogon és András között volt, mert ez a Miklós XII. Gergely pártján állott. Hiszen XXIII. János érvényteleneknek jelentette ki XII. Gergely egyéb áthelyezéseit is.840 CCXXXIX. Az elnevezések ilyen tarkaságában, mivel mindegyik pápát törvényesnek tartották, Zsigmond, nehogy valamelyiket megsértse, hasznosabbnak vélte, ha okleveleiben ezekről az érsekekről említést se tesz. így azután, bár IV. Miklóst XXIII. János pápasága előtt „választott kalocsai érsek"-nek nevezte, utána mégis üresedésben levőnek mondta általában az érseki széket, még András áthelyezése után is, akit pedig Zsigmond nagyon kedvelt. Ezt az 1412., 1415., 1417. évi oklevelek mutatják.841 De 1418-ban,

842

valamint 1419. február

8-án843

már András kalocsai érsek szerepel. 1419. augusztus 22-én844

megint üresedésben van az érsekség, ugyanúgy az 1420., 1423., 1424., 1425. években is.845

De az üresedés ellenére 1420 egyik felében 837 Január 4. 838 Katona: História eritica XII. 105. L. Zsigmondkori Okit. III 2563. sz. 839 Farlati: Illyricum sacrum III. 356. 840 Uo. IV. 166. 841 Katona: História eritica XII. 117., 222., 285. L. Zsigmondkori Okit. III. 2551., V. 902., VI. 46. sz. 842 Uo. 288. L. Zsigmondkori Okit. VI. 1629. sz. 843 Uo. 332. L. Fejér: CD X/6. 210-214. 844 Uo. 331. Katona csak a méltóságsort közli, így az oklevél esetleges újabb kiadását nem tudtuk azonosítani. 845 Uo. 356., 408., 437., 440. L. Fejér: CD IX/6. 267-274., 537-538., 677-680., 670-671. 224