Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

tartománybeli püspöknek kellett hozzáadni, az esztergomi egyháztartomány a kalocsait csak 380 forinttal múlta fölül.806 43. III. MIKLÓS 1391-től CCXXXI. ^-^chmitth szerint807

Bubek Miklós mielőtt kalocsai érsek lett, egri prépost volt. A Batthyány-kéziratok röviden így emlékeznek róla: „1391. december 22-én Miklós kalocsai érsek a commune servitiumra 2 ezer forintot fizetett, továbbá elődjéért Lajosért és annak elődjéért, Istvánért." Szerepel Zsigmond okleveleinek záradékában 1391-ben, 1392-ben, 1394-ben és 1395-ben.808 Súlyosan téved tehát Horváth, aki erről az évről azt írja,809

hogy IX. Bonifác pápa pápaságának 6. évében, 1395-ben Lajosnak a „prímás és született követ" kiváltságot adományozta, aki ezzel a méltósággal haláláig folyamatosan élt. Az oklevelekből láttuk, hogy 1395-ben és a megelőző években nem Lajos, hanem Bubek Miklós volt a kalocsai érsek. Persze Bél mutatta neki utat erre a tévedésre, aki nem határozottan ugyan, de sejtetve írja:810 „Ennek a Lajosnak a korához számítottam a IX. Bonifác pápa által a kalocsai érseki egyháznak adott prímási és született követi... méltóságot." Ezt a kiváltságot Zsigmond kérésére Bonifác pápa János esztergomi érseknek engedélyezte, akiről az oklevélben olvassuk:811 „az apostoli szentszék született követe... 1397." Miklóst pedig ebben s a következő évben csak kalocsai érseknek nevezi. Az biztos, hogy a kalocsai érsekek a prímási és a született követi méltósággal sohasem dicsekedtek. CCXXXII. Mivel Miklós a csanádi püspökkel szemben gyakorolta a metropolitai joghatóságot, IX. Bonifác figyelmébe ajánlotta Gergely oda kinevezett püspököt:812 „Bonifác... tisztelendő testvérének, a kalocsai érseknek ... Üdvösségedet és hírnevedet nagymértékben növeli, ha az egyházi személyeket, főleg a püspöki 806 Helfenstein Lajos érsek egy Ulm környéki gróf, Ulrich von Helfenstein és Mária boszniai hercegnő, I. (Nagy) Lajos király felesége, Kotromanic Erzsébet királyné rokonának gyermeke volt (gyors karrierjét is az anyakirályné támogatásának köszönhette). A magyarországi forrásokban 1375-től szerepel, 1381-ben pécsi és váci kanonokként olvashatunk róla (l. Engel: Archontológia II. 97.). Érseki működéséről keveset tudunk, ezen időszak alatt külföldi tanulmányokat tervezett, s az érsekség birtokait elzálogosította. Kalocsai érseki működésének időhatárait legújabban 1383. január 11.-1391. április 29. közé helyezik, s 1391. május 30-tól november 23-ig üresedést jeleznek az érseki székben (l. uo. I. 65.). Személyére még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 243-244. 807 Schmitth: Episcopi Agrienses I. 376. 808 Katona: História eritica XI. 315., 324., 360., 378. L. Zsigmondkori Okit. I. 2674. (valójában 1392-ben kelt), 2675., 371 Lés 3947. sz. 809 Horváth: Natales 85. 810 Bél: Notitia III. 552. 811 Katona: História eritica XI. 449. L. Zsigmondkori Okit. I. 5103. sz. 812 Batthyan: Series episcoporum 77. L. Fejér: CDX/2. 483., Zsigmondkori Okit. I. 4964. sz. 218