Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

1351. január 21-én neveztek ki, már 1350. január 11-én átkerült Kalocsára és nem Gergelynek, hanem Miklósnak lett az utóda. És ez után sem jött Hugó, mert az oklevelek záradékában Dénes szerepel 1351-ben, 1353-ban, 1354-ben, 1355-ben.755 Ebben az évben még előfordul Dénes neve756

„március kalendae-jének 12. napján",

757 de már ugyanazon év Július kalendae-jének 4. napján",758

„szeptember kalendae-jének 7. napján",759

„november kalendae-jének 12. napján",

760

valamint 1356. „február idusának 8. napján"761

kelt oklevelek a kalocsai érseki széket üresedésben levőnek mondják.762

Ezért Dénes 1355. február 18. és július 4. között halt meg. Ha hitelt adhatunk a zágrábi forrásnak, Lack fia volt, előbb tinnini, majd zágrábi püspök, nem tudjuk, milyen rendi szerzetes volt, de nevében a „testvér" megjelölést viselte.763 755 Katona: História eritica X. 46., 92., 96. Az első helyen idézett kútfőt l. DRH1301-1457 139. 756 Uo. 120. L. Fejér: CD 1X/7. 137. 757 Február 18. 758 Június 28. 759 Augusztus 26. 760 Október 21. 761 Február 6. 762 Katona: História eritica X. 122., 123., 140., 153. Az első, a harmadik és a negyedik helyen idézett kútfőt l. Smiciklas XII. 293-294.; Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele). In: Budapest Régiségei 24 (1976/1.) 283-289.; Fejér: CDIX/2. 467-471. 763 Lackfi Dénes érsek az Anjou-kor legjelentősebb arisztokrata familiájából származott, apja a család hatalmát megalapozó Dénes fia Lack székelyispán volt (l. Pór Antal: Dénes kalocsai érsek [1350-1355] nemzetségéhez. In: Turul 19 [1901] 141-142.; Karácsonyi: Magyar nemzetségek 623-634.). Egyházi pályára lépve a ferences rend tagja lett, s ott a teológia oktatásának jogát is elnyerte. 1343-ban királyi káplán, majd 1348-ban a horvátországi Tinnin (Knin) püspöke lett. 1349-ben a zágrábi püspöki tisztségbe került, sőt a kalocsai káptalan még Vásári Miklós (l. a 747. jegyzetet) előtt kalocsai érseknek posztulálta. Lackfi át is vette az érsekség kormányzását, de pápai kinevezést csak Vásári Esztergomba helyezésével egy időben, 1350. január 11-én kapott. Érseki működése alatt ő is a jövedelmek rendezését tekintette fő feladatának. Haláláig tartó kalocsai tevékenysége adatokkal 1350. február 18.-1355. február 2. között igazolható, 1356. június 8-án már üresedésben volt az érsekség (l. Engel: Archontológia I. 65.). Kalocsai működése alatt a pápához benyújtott supplication l. Bossányi: Regesta II. 17-20. sz. Azt az ötletet, miszerint ő volna a töredékesen fennmaradt, I. (Nagy) Lajos király 1345-1355 közötti tetteit leíró ún. Névtelen Minorita gesztájának írója (l. Kardos Tibor: Kálti Márk Képes Krónikájáról. In: Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről. Monumenta Hungarica III. Bp. 1959. 10-12.), hamar elutasította a kutatás (l. Kurcz Ágnes: Anjou-kori történetíróink kérdéséhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények 68 [1964] 365-366.). Személyére még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 217-220.; L. Dobronic: Biskup Dionizij. In: Zagrebacki Biskupi 121. 211