Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
életrajzát bemutató kötete.71 Udvardy püspök munkáinak megjelenésével egy időben Makk Ferenc szegedi egyetemi tanár, az Árpád-kor és a bizánci tudományok jelentős kutatója új teóriát dolgozott ki az érsekség székhelyének a XI. század végén Kalocsáról Bácsra történő áthelyezésével kapcsolatban (bővebben 1. alább).72 Az 1990-es években az érsekség XVIII. századi históriájával kapcsolatban is több nagyjelentőségű publikáció született. Dóka Klára, a Magyar Országos Levéltár fölévéltárosa jelentős feltáró munkát végzett a főegyházmegye újkori forrásaival kapcsolatban,73 s monográfiát tett közzé a hazai egyházi birtokok XVIII-XIX. századi történetéről, ahol a kalocsai érseki uradalom története és életviszonyai is részletes bemutatást nyertek.74 Fontos forráskiadvány a XVIII-XIX. századi Kalocsai Sárköz, ill. az érseki uradalom történetével kapcsolatban Bárth Jánosnak, a településnéprajz és agrártörténet neves kutatójának, a kalocsai Viski Károly Múzeum korábbi igazgatójának könyve, a szerződéses úrbéres jobbágyok kontraktusainak gyűjteményével.75 Lakatos Andor, a Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár jelenlegi vezetője - aki egyébként avatott kutatója Haynald Lajos bíboros, érsek (1867-1891) életpályájának - az érseki káptalanról megjelentetett levéltári leltárában76 tanulmányt közölt az 1738-ban újból felállított intézmény történetéről is, valamint napjainkig összeállította a kanonokok archontológiáját. Jelentős nyereségnek tekinthető a főszékesegyházi könyvtár históriájának modern bemutatása is.77 A magyar államalapítás 1000. évfordulója közeledtével a szentistváni alapítású érsekség és a város több fontos történeti kiadványt jelentetett meg, s a Trianon előtti Magyarország déli területeinek középkori történetéről is egy jelentős, új gyűjteményes kötetet nyomtattak ki. Közülük elsőként az 1993-tól pápai bulla alapján már Bács-Kiskun megye egész területére kiterjedő joghatósággal rendelkező, nevét Kalocsakecskemétire változtató főegyházmegye reprezentatív albumát adták ki az érsekség egész történetét végigkísérő tanulmánnyal (szerzője Török József, a Pázmány Péter 71 Más egyházmegyék hasonló műfajú munkáira 1. pl. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—II. I. A váradi püspökök a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad 1883.; Temesváry János: Erdély középkori püspökei. Cluj-Kolozsvár 1922.; Sugár István: Az egri püspökök története. Az Egri Főegyházmegye schematizmusa I. Bp. 1984. 72 Makk Ferenc: Megjegyzések a Szent László korabeli magyar-bizánci kapcsolatok történetéhez. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 96 (1992) 13-24., különösen 19-20. (Megjelent még: Szent Lászl э és a Balkán. In: Uő: A turulmadártól a kettőskeresztig. [Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről]. Szeged 1998. 163-175.) 73 A Kalocsai Érseki Tartomány térképeinek katalógusa I—II. A magyarországi egyházi levéltárak térképjegyzékei XIII-XIV. Bp. 1990.; Egyházlátogatási jegyzökönyvek katalógusa. 1. Kalocsai Főegyházmegye. Bp. 1994. stb. 74 Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században. METEM-könyvek 19. Bp. 1997. 140-176. (Külön is megjelent: A kalocsai érsekség birtokai a 18-19. században. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok-Regnum 7 [1995] 1-2. sz. 89-152.) 75 Kalocsai kontraktusok. Kalocsai múzeumi értekezések 3. Kalocsa 1997. 76 Lakatos A.: a 7. jegyzetben i. m. Még 1. Uő: A Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár bemutatása. In: Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete konferenciája 1997. Szerk. Janka György. Nyíregyháza 1998. 75-87. 77 Boros I.: a 6. jegyzetben i. m. XV
