Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

pápai levél:610 „Orbán... tisztelendő testvérünk... a boszniai püspök előterjesztette nekünk, hogy, miután az üresedésben levő boszniai egyházmegye a bűnök hatására már régen eretnek gonoszságba süllyedt... a raguzai érsek, az akkori metropolita, egy eretneket tett meg oda püspöknek, ott ugyanazon bűnben odáig jutott, hogy magát is, alattvalóit is ellepte ez a ragály, és hogy a székváros és a boszniai egyházmegye templomaiban nem tartottak istentiszteletet és ezt tudatosan eltűrte. A derék emlékezetű Jakab praenestei püspök, aki akkor azokon a területeken az apostoli szék követe volt, miután törvényesen kivizsgálta az érsek nagyon meggondolatlan kilengését, a nevezett boszniai egyházmegyét kivonta a raguzai egyház irányítása alól, melynek tartománybeli püspöke volt és teljesen kivette annak joghatóságából és alávetettségéből, mert így követelte az igazság. Azután pedig jóemlékezetű elődünk, tisztelendő testvérünk, a kalocsai érsek először, majd ugyanaz az érsek szívvel-lélekkel fölkarolta az ügyet, mivel a kalocsai egyháznak a városban és a boszniai egyházmegyében világi joghatósága van, az eretnekség kiirtása végett különböző időkben nagy seregeket toborozva, megfelelő helyeken a várakat helyreállítva az egyházmegye oltalmára, a hit védelmében, az eretnekek kiirtásában meglehetős anyagi megterheléssel és személyes kockázattal fáradoztak. Ezért, mivel azt a földet az eretnek gonoszságtól megtisztítani nem lehet a kalocsai egyház nagyarányú segítsége nélkül, s állítólag a raguzai egyház is ilyen tévelygésbe esett, a föntmondott püspök, de Krisztusban kedvelt fiunk... a magyarok jeles királya is, sürgetve kérték tőlünk, hogy a mondott boszniai egyházat atyai gondoskodással rendeljük a kalocsai egyház alá. Mivel azonban ekkora ügyben nagy megfontolás és érettség nélkül intézkedni nem akarunk és nem is vagyunk kötelesek, meghagyjuk, hogy e tárgyban nyomozzátok ki szorgosan az igazságot és amit találtatok, híven írjátok meg nekünk, hogy azután tájékoztatásotok birtokában megfelelően intézkedhessünk. Kelt Lyonban, augusztus kalendae-jének 14. napján, pápaságunk 4. évében."61 '

Bár IV. Orbán három hónap múlva meghalt s így nem igen intézkedhetett ez ügyben, mégis biztos, hogy a boszniai egyházat később a kalocsai egyház alá rendelték.612 CLXXXV. Ha Imre már a fenti évben meg is kezdte kalocsai érsekségét, az még biztosabbnak látszik, hogy az egyház élén állt, amikor IV. Kelemen Béla király újabb tatárveszélyt jelentő híreitől fölizgatva a következő levelet küldte Magyarország érsekeinek:613 „Kelemen... az esztergomi és kalocsai érseknek. Közismertté lett már az egész világon, hogy a tatárok vad nemzete, a föld határáról rabló szándékkal kiindulva, leigázta a legjobban megerősített városokat és különböző tájakat. És az Úr engedélyével nemcsak számos hatalmasságon, de hírneves királyokon is diadalt vett, zsákmányul széthordta kincseiket és kívánatos javaikat, s azt gondolja, hogy ezután már nincs hatalom a földön, mely neki ellenállhasson. Kárhozatos szándékának követésében olykor a szerencse is rámosolygott, ezért ez a hitszegő nép még egyre dölyfösebb lesz és hiú 610 Katona: História eritica VI. 430. L. Potthast 18990. sz.; Fejér: CD IV/3. 217. 611 1264. július 19. 612 A boszniai püspökségre l. a 496. jegyzetet. 613 Katona: História eritica VI. 44. L. Potthast 19232. sz.; Theiner: Hungária sacra I. 280. 173