Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

CXLIX. Mivel pedig az esztergomi érsek a kalocsai egyháztartományban és egyházmegyében is érseki palástot viselt és keresztet vitetett maga előtt, nehogy ezt továbbra is megkívánja magának a kalocsai érsek sérelmére, a pápa ugyanazon napon megtiltotta neki:469 „Honorius... tisztelendő testvérünknek... az esztergomi érseknek... Ámbár mindenkiben megrovásra méltónak tartjuk, ha kezeit engedély nélkül más javai felé kinyújtja, az egyház főpapjaiban ezt annál erősebben lehet és kell megróni, amennyivel kevésbbé tartják bűnnek ilyen dolgokban a mentegetődzést, mivel az isteni és természeti törvény bővebben kioktatta és megtanította őket, hogy nem kell megtenni másokkal azt, amit magának nem kíván az ember. íme, tisztelendő testvérünknek, a kalocsai érseknek fölhozott panasza nyilvánvalóvá tette, hogy te az előbbieket - amint pedig illik - figyelembe nem véve, a kalocsai egyháztartományban és egyházmegyében, királyi apátságokban, prépostságokban, egyházakban érseki palástban mondasz misét és keresztet vitetsz magad előtt az ő sérelmére. Mivel tehát úgy hisszük, hogy ez inkább önhittségből fakad, nem pedig különleges kiváltságból vagy engedélyből, mert nem lehet az egyenlőnek hatalma az egyenlővel szemben, nem akarjuk, hogy e fajta alkalomból köztetek és egyházatok között az egyenetlenség magva üsse fel fejét, miután ebből miattatok egész Magyarországon, melynek vezető tagjai vagytok, botrány törhet ki, ezért testvérségednek apostoli irattal erősen megparancsolva meghagyjuk, miszerint az előbbiektől a jövőben úgy tartózkodjál, hogy nevezett érsek, akit mi és testvéreink őszinte szeretettel ölelünk, ne legyen kénytelen e miatt panaszát megismételni. Ha pedig önként nem hagyod abba a neki való kellemetlenkedést, akkor akaratod ellenére leszel kénytelen, mivel figyelmeztetésünk után nyomban következik a büntetés az ilyen merészségért. Kelt Reateban, június idusának 3. napján, pápaságunk 3. évében."470 Honorius megismerve Ugrin bátor kiállását, ezután gyakrabban igénybevette munkáját, így elsősorban, amint a dekretálisokban az „Eskü" cím alatt a 33. fejezetben van,471 András adományozásairól és elidegenítéseiről így írt a kalocsai érseknek és szuffraganeusainak 1220-ban:472

„Miként már régebben megtudtuk, hogy Krisztusban igen kedvelt fiunk, a magyarok kiváló királya bizonyos elidegenítéseket eszközölt országa sérelmére és királyi tisztség ellen, mi a királyhoz levelet intéztünk, hogy a mondott elidegenítéseket igyekezzék visszavonni, még akkor is, ha megesküdött, hogy azokat nem vonja vissza, mivel kötelessége és koronázásakor esküt is tett rá, hogy országa jogait és a korona becsületét csorbítatlanul megőrzi, bizonyára meg nem 469 Katona: História eritica V. 325. L Potthast 6084. sz.; Theiner: Hungária sacra I. 22. 470 1219. június ILA két fenti pápai levél az esztergomi és a kalocsai metropolita évtizedek óta folyó vitájának utolsó dokumentumai közé tartozik, de a kalocsai főpásztor a provinciájában fekvő királyi egyházak (apátságok, prépostságok) felett immár a pápa által is biztosított jogait nem tudta megőrizni. Még l. a 443. jegyzetet. 471 IX. Gergely pápa (1227-1241) Liber extra című ügylevélgyűjteményében: X 2, 24, 33. L. Friedberg 373. oszlop. 472 Katona: História eritica V. 338. L. Potthast 7466. sz.; Fejér: CD 111/1. 294. (1220-as dátummal); Theiner: Hungária sacra I. 60-61. (1225. évi kelettel). A pápai ügylevél valójában 1225. augusztus 23-án kelt. 142