Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Thoroczkay Gábor: Előszó

évenként (kivéve az 1788., 1846., 1849-1850. éveket) megjelenő főegyházmegyei papi név- és címtárakban (sematizmusokban, 1823-ig calendariumokban) láttak napvilágot.38 A másik jelentős XIX. század végén működő paptörténész, aki maradandó műveket alkotott a kalocsai érsekség múltjával kapcsolatban, Érdújhelyi Menyhért (1860-1925) volt. A Zentán született történetíró (nevét 1885-ben változtatta meg Ellingerről Érdújhelyire) kalocsai hittudományi tanulmányok után 1882-ben szintén az érsekség papja lett, káplánként és hitoktatóként tevékenykedett, majd Rómában folytatott történeti kutatásokat. Később Kiskőrös, majd 1897-1908 között szülővárosa plébánosa volt. 1908-ban érsekével - a korábbi szakmai vitapartner Városyval - kialakuló konfliktusa, ill. politikai és anyagi természetű okok miatt lemondott tisztségéről, s Észak-Amerikába távozott. Itt kanadai és Egyesült Államok-béli magyar egyházközségek lelkipásztoraként működött haláláig, de ezen életszakaszát is (olykor Magyarországról gerjesztett) belső egyházi konfliktusok sorozata kísérte.39 A kalandos életű Érdújhelyit az utókor - nem csupán publikációinak nagyobb száma miatt -jelentékenyebbnek ítéli Városynál. Az ő fő érdeklődési területe is a magyar középkor volt, e tárgykörben számos folyóiratcikke (Századok, Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat Evkönyve) jelent meg, de mind köztörténeti problémáknak,40 mind a hivatalos írásbeliség történetének 41 önálló köteteket szentelt. A másik, általa magas szinten művelt történeti részdiszciplína a Délvidékre vonatkozó helytörténet volt, itt éppen úgy feldolgozta egy város történetét,42 mint egy egyházi intézményét.43 Legmaradandóbb munkája azonban a szakcikkek sorával előkészített érsekségtörténete, amelyben a XV-XVI. századi főpásztorok életrajzán kívül a főegyházmegye területén fekvő káptalanok, az itt működő szerzetesrendek, az iskolák és plébániák históriáját is feldolgozta.44 Katona művének megjelenése óta ezen alkotás volt az első, kizárólag a kalocsai főegyház történetére vonatkozó monografikus munka.45 Városy és Érdújhelyi mellett a helyi működésű dualizmus-kori történészkutatók között mindenképpen megemlítendő Weiser Frigyes jezsuita, kalocsai, majd szatmári 38 A jelentékenyebbek: Astricus sedi suae Colocensi servatus. In: Schematismus cleri Archidioecesis Colocensis et Bachiensis 1879. Kalocsa 1879. VII-XXXIX.; Regesta capituli Bachiensis. In: uo. 1883. Kalocsa 1883. VII-XL.; Disquisitio historica de unione ecclesiarum Colocensis et Bachiensis. In: uo. 1885. Kalocsa 1885. VII-XXXVII. L. még az 1886., 1887., 1888., ill. 1891. évi névtárakban az egyes középkori érsekek genealógiájával, ill. hivatalviselési időpontjaival kapcsolatban közölt dolgozatait. 39 Az egész életpályát áttekintő, de főként kanadai tartózkodására koncentráló biográfiáját I. Kovács Márton: Egyház, politika és etnikum a kanadai prérin. In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva-Fügedi Erik-Maksay Ferenc. Bp. 1984. 225-256. 40 L. pl. Péter és Bánk bán összeesküvése. Újvidék 1893. 41 A közjegyzőség és hiteles helyek története Magyarországon. Bp. 1899. 42 Újvidék története. Újvidék 1894. E munkája szerbül is megjelent: Melhior Erdujhelji: Istorija Novoga Sada. Növi Sad 1894. 43 A titeli káptalan története. Zombor 1895. 44 A kalocsai érsekség a renaissance4corban. Zenta 1899. 45 Városy Gyulával egyébként Scolari Carnianus kalocsai érsek (1421-1422) érsek mivoltának kérdésében polemizált a Századok 1899. évi évfolyamában. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom