Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
jelenlétében megállapítsuk, mit tanácsol az igazságosság. Ha ellenben ők elállnak ellentmondásuktól, ti pedig ragaszkodtok szándékotokhoz, küldjetek megfelelő személyeket színünk elé a mondott határidőn belül, hogy az alkalmas megoldásról tájékoztassanak bennünket. Hogyha a nevezett püspökök ellentmondása miatt nektek kellene jogotoktól elállni, nehogy hiábavaló munkát és fájdalmat szerezzetek magatoknak, kánonilag gondoskodjatok más megfelelő személyről főpásztorotoknak. Továbbá, miután a jeles emlékezetű I. [Imre], Magyarország királya, minden test közös útjára lépett, néhányan közületek elhamarkodva elálltak a közösen elénk terjesztett kérelemtől - míg mások kitartottak mellette -, és az apostoli székhez benyújtott fellebbezésükben a fenti pécsi püspököt kérelmezték érseknek. Ezeknek óhajával egyetlen tartománybeli püspök sem értett egyet, a nyitrai püspök kivételével. És bár a mi igen kedvelt fiunk, A. [András], Magyarország jeles királya, akkori herceg, unokaöccsének, László királynak a nevében a magyar királyság kormányzója, akire a gyámságot és az ország gondozását saját testvére bízta rá, első kérését a nevezett kalocsai érsek érdekében küldte hozzánk, később mégis a pécsi püspöknek az esztergomi érseki székbe való áthelyezését kérte tőlünk alázatos levelében. Ezért mi, testvéreinkkel tartott szorgos megbeszélés után úgy találtuk, hogy a posztuláció, a nálunk előterjesztett fellebbezések után, a szuffraganeusok, valamint az esztergomi kanonokok nagy viszálykodása közben, a mi utasításunk ellenére, a szabályos rend mellőzésével, elhamarkodva lett előterjesztve, ezért azt az igazságosság szellemében nem tartottuk megengedhetőnek, hanem utasítottunk benneteket, hogy megfelelő főpásztorról való gondoskodás céljából, akár kánoni választás, akár egybehangzó kérelem formájában, előbb kitudakolva a tartománybeli püspökök beleegyezését, ha ez ősi és helybenhagyott szokás, levelünk vétele után egy hónapon belül az eljárást folytassátok le, máskülönben attól kezdve - nehogy az Úr nyája sokáig nélkülözze a pásztor gondoskodását - mi magunk gondoskodunk az elárvult egyházról, tisztünkből folyó kötelességünkhöz híven, az apostoli hatalom teljessége alapján. De mielőtt levelünk megérkezett volna hozzátok, az előbbi elutasításra támaszkodva, az országban tartózkodó szuffraganeusokat, a pécsi kivételével, egyetértésre bírtátok, úgyhogy a váci, veszprémi és győri püspök, jövőbeni joguk épségben tartásával, amelytől az esztergomi egyház gyötrődése és kényszerítő szüksége miatt a jelen helyzetben eltekintettek, alázatosan kértek bennünket a nyitrai püspök írásával, hogyha nem egyeznénk bele a pécsi püspök kérelmezésébe, akkor - jogsérelem nélkül - mást engedjünk posztulálni. Erre azok, akik a kalocsai érsekben egyeztek meg, megkapván utasításunkat, nem akartak annak kérelmezésétől elállni, hanem megújítva azt, miután néhány kanonok, akik a másik párt felé hajlottak, csatlakozott hozzájuk, szeretett fiainkat, A. iskolamestert, M. kincstartót, A. főesperest, F. és N. esztergomi kanonokokat jelölték ki az apostoli székhez, hogy kérelmük felülvizsgálatának kegyét kérjék. A többiek pedig, akik a pécsi püspököt kérelmezték, amint azt előterjesztették nekünk, egybegyűlve, a többi kanonokokat is káptalani gyűlésbe hívták, hogy az apostoli utasítás szerint egybehangzó kérelemre vagy kánoni választásra tegyenek lépéseket a kitűzött határidőn belül. De amazok nem akartak megjelenni abban a belátásban, hogy csak náluk maradt meg a szabad választás lehetősége, mivel a többiek nem törődtek joguk érvényesítésével és újból kérelmezték a pécsi püspököt, bár mások már föllebbeztek ez ellen. Miután 125
