Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

2. NÉVTELEN LXXV. /2 *-sTy kalocsai érsekek anyakönyvének szerzője Asztrik utódának Anasztázt teszi meg,247

akit „a pannonhalmi Szent Márton szerzetesház apátjából kiváló tulajdonságai miatt... a római pápa a kalocsai egyház érseki székébe emelt." Föntebb már kimutattuk, hogy itt téves kalocsai érsekségről beszélni, a következőkben pedig még bővebben be fogjuk bizonyítani. Azt pedig sehol sem olvastuk, hogy Anasztáz pannonhalmi apát a kalocsai érseki székbe emelkedett, hanem volt egy másik Anasztáz, akit egyébként Asztriknak is neveztek és a vashegyi szerzetesház apátja volt. Ezt - mint láttuk -Hartvik bizonyítja. Ezért az említett szerző - amint Pray megjegyzi -248 „ezt az Asztrikot helytelenül különbözteti meg Anasztáztól", a pécsváradi apáttól. De attól az Anasztáztól, akiről Szent István oklevele tanúskodik, helyesen különbözteti meg Asztrikot, mivel akkor már249

„Asztrik második éve tartotta a kalocsai püspökség kormányát." Hogy ennek az a másik lett az utódja, semmiféle iratból, semmiféle régi írásos bizonyítékból kimutatni nem lehet. LXXVI. Pray úgy gondolja,250 hogy Asztrik és Dezső között, „ha nem is kettőnek, de egynek biztosan kellett lenni. Máskülönben, ha Dezső nyomban követte volna Asztrikot az utódlásban, akkor ennek halálakor 140 évesnek kellett volna lennie, ami mégis nehezen hihető." Ha biztos volna, amit Horváth ír,251

hogy „Asztrik 1046. november 12-én szólíttatott az égbe munkássága jutalmául", akkor Asztrik halálakor legföljebb 80 éves vagy valamivel több lehetett. De arra nincs tanú, hogy éppen ezen évig, hónapig, napig élt volna. És már akkor dühöngött a gyalázatos vihar, melynél gyászosabbat Magyarország még nem látott, főleg az egyháziak ellen, András király elnézésével. Akkor már elsodorta Szent Gellértet és két kíséretében levő püspöktársát, Besztriket és Buldit. És mivel ezek 1046. szeptember 24-én nyerték el a vértanúhalált Krisztusért, Asztriknak túl kellett volna élni ezt a mészárlást, ha 1046. november 12-én halt volna meg. Thuróczy pedig azt mondja,252

hogy „a keresztények azon nagy pusztulásából csak három püspök menekült meg". Ezek egyike Thuróczy szerint Beneta volt.253

„Endre herceg pedig közben váratlanul megjelent és kiszabadította kezükből 247 Horváth: Natales 15. 248 Pray: Hierarchiall. 3. 249 Uo. 16. 250 G. Pray: Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao Hungáriáé rege. Pozsony 1774. 78. 251 Horváth: Natales 15. 252 Krónika II. rész 42. fejezet. L. Thurocz: Chronica 89. Katona a korban jóval ismertebb Thuróczykrónikát, s nem az oda lényegében Thuróczy által beillesztett, un. XIV. századi krónikaszerkesztményt (szövegét l. SRHI. 239-505.) használta. 253 Uo. 40. fejezet. L. uo. 88. 85