Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
A KALOCSAI ÉRSEKI EGYHÁZ TÖRTÉNETE LXV. «^^^iután történeti, föld- és helyrajzi ismertetést adtunk arról a területről, amelyen a kalocsai egyház joghatóságot gyakorol, most ugyanannak főpásztorait vesszük számba, mégpedig először a püspököket, azután az érsekeket, akik előtt azonban néhány bácsi érseket ismertetünk, ti. mielőtt még ez a két egyház kánonjogilag egyesült. Az egyesülés után a kalocsai-bácsi érsekek történetét együtt tárgyaljuk két részben, mert ők is mindkét címet viselték. Az első részben a mohácsi vereség előttieket, a másodikban pedig azokat, akik a mohácsi vész után kormányozták az érseki tartományt. I§ KALOCSAI PÜSPÖKÖK LXVI. /2 »-^^mbár voltak meggyőződéses hívei annak a nézetnek, hogy a kalocsai egyházmegye mindjárt megszületésekor érseki egyház volt, a tudósok többsége mégis kétséget kizáróan megerősíti, hogy erre a rangra később emelkedett. A kalocsai egyházmegyének a bácsival történt egyesülése, vagyis 1135 előtt, Kalocsának nem is volt érseke, az első kivételével.226 Az egyesülés előtt hét kalocsai püspökről van 226 Az itt olvasható, később Katona által részletesen kifejtett elképzelést, miszerint az eredetileg püspökségként alapított kalocsai egyház területét később megosztották, s így jött volna létre a bácsi érsekség, amelyet azután 1135-ben egyesítettek a kalocsai püspökséggel, mára már elutasítja a kutatás. Ma úgy vélik, hogy minden bizonnyal a kalocsai érsekség székhelye került át Bácsra, Szent László király (1077-1095) uralkodásának második felében, de ennek valós oka máig bizonytalan. A másik nyitott kérdés a kalocsai egyházzal kapcsolatban alapításának időpontja, illetve az, hogy eredetileg is érsekségként hozták-e létre. Az bizonyos, hogy Szent István uralkodása alatt létesült (a legtöbben - korántsem perdöntő érvek alapján - 1009-re gondolnak az alapítás éveként), de sokak szerint érsekséggé csak később vált. Mindenesetre 1050-ben külföldi források már említenek egy kalocsai érseket (erre l. a 258. jegyzetet). Az a jelenség is számtalan hipotézist szült - amennyiben Szent István volt az érsekség alapítója -, hogy a korban merőben szokatlan módon miért létesült két érsekség a szerveződő magyar egyházban? A kérdés kiterjedt irodalmából legújabban l. Kristó: Vármegyék 442-451.; Koszta: Adalékok 73-75; Uő: A keresztény egyházszervezet kialakulása. In: Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyula-Makk Ferenc. Szeged-könyvek 2. Szeged 1996. 109-110.; 78
