Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

eladó föld esetén ha akár a szőlőben, akár a belső fundusban, vagy máshol a földet eladni óhajtó szomszédja irredemptus, ha redemptus vevő van, akkor az irredemptust meg sem kell kérdezni.

177 Tehát az egyébként létezett szomszédsági vételi előjogot tőlük a helyi tanács megtagadta. Hasonló módon tiltotta a tanács az idegen árendások beszivárgását. A gazda ugyan bérbe adhatta a földjét legeltetésre, de a tanács a magisztrátus rendeletére hivatkozva (mely az egész kerületben érvényes volt) pl. Halason külön szabályrendelet rögzítette, hogy az ilyen bérbevétel az idegent mire jogosítja. A sok tiltás mellett egyetlen engedményt tettek: a bérbe vett legelőről a bérlő levághatta és elvihette a füvet.

178 Abból az elvből kiindulva, hogy a kerületekben minden föld tulajdonjoga a redemptióból ered, a gazdasági életet érintő kérdéseket a tanács úgynevezett nagyobb, vagy gazdasági gyűlésben tárgyalta. Gazdasági irányító tevékenységét a redemptus birtokosság érdekei motiválták. Ez figyelhető meg az évente újraosztásosan hasznosított veteményes kertek kijelölésénél és elosztásánál és a legelőhasználat szabályozásánál is. Veteményes kerteket évenként a redimált földek utáni járulékként osztottak, de a kimaradt földből kisebb mennyiséget a tanács által meghatározott díjfizetés mellett az irredemptusok is kaphattak.

179 A zsellérek ilyen jellegű juttatásáról nincs tudomásunk. A közföldekből történő egyéves művelésre kiosztott területek esetében a veteményfajtát is a tanács határozta meg.

180 Ugyancsak a tanács határozott a házépítéshez és fűtéshez szükséges nád elosztásáról, aminek fontosságát bizonyítja, hogy Félegyházán a szenátorok jutalmul évenként és fejenként 100 kéve nádat kaptak. Itt minden évben új tanácsi határozat döntött a nád elosztásáról vagy eladási áráról. 1787-ben a redemptusok 1 kévét 1 polturáért vehettek, az irredemptusok kévénként 3 krajcárért, de nem a jó minőségű ferencszállási nádból, hanem a város belső vízállásos kertjében termettből.

181 A nádjuss elosztásánál a redemptusi elsőbbség a Jászságban és a Nagykunságban is érvényesült 1762-ben Jászkiséren, 1786-ban Karcagon erősítették meg, hogy az irredemptusok csak a redemptusok után vághatnak nádat. A redemptiókor közös használatra hagyott legelőket kezdetben a redemptusok és mások is egyaránt ingyen használták. Később mivel az irredemptusok és zsellérek állatai igen megszaporodtak, a kerületi közgyűlés 1794-ben elrendelte, hogy a földetlen vagy irredemptus lakosok terragiumot , azaz fűbért fizessenek. к.ъ egyes helységekre vonatkozóan helyi rendelkezések már korábban is bevezették ezt. Félegyházán 1769 januárjától a házas és hazátlan irredemptusok 1 marhától 18 krajcár fűbért fizettek.

184 Ház nélküli irredemptusok voltak azok a nagykorúak, 177 BKML. Kh. lt. Prot. Pol. 14. , 55.p. 178 BKML. Kh. lt. Prot. Pol. 13. , 277.p. 179 BKML. Kh. lt. Prot. Pol. 4., 295.

p., Prot. Pol. 6., 57.p. 180 BKML. Kf. It. Prot. Pol. 6., 137.p. 18! BKML. Kf. lt. Prot. Pol 6., ЮЗ.р. 182 BKML. Kunhegyes Tan. jkv. 1785., 530,sz. , Bellon , 1973. 49. 183 Gyárfás, 1883. 184 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 2. , 202.p. 72