Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

melynek tisztázatából 1 példányt évenként a kerületek levéltárába (archívumába) helyeztek el. A tanács feladata, hatásköre A tanács bíráskodási és közigazgatási feladatokat végzett, de gazdasági irányító és szervező feladata sem elhanyagolható. A testület részt vett az egyes és az összkerületi elöljáróság jelölésében, megbízottam keresztül a választásban. Helyi szabályrendeleteket alkotott, lakosi jogot adományozott. Végezte az adóigazgatással, a katonaállítással és tartással kapcsolatos feladatokat, felügyeletet gyakorolt a céhek felett. Hiteles helyként tevékenykedett, bizonyságleveleket adott, tanúkihallgatást végzett. Előtte zajlottak az adásvételek, kezelte a végrendeleteket. Ellátta a közgyámi feladatokat, s mint ilyen, felügyelt az árvák vagyonára, a kijelölt gyámokat elszámoltatta. Felügyelt a birtokviszonyok alakulására, a földfelmérésekre, a gazdasági feladatok rendszeres időszakokhoz kötött ellátására. Házhelyet adományozott, elvégeztette az összeírásokat. Kezelte a kisebb királyi haszonvételeket,

174 felügyelt a piacok, a vásárok, az ár- és bériimitációk megtartására. A tanács előtt fogadták a közösség csikósait, gyulyásait, juhászait. Szabályozta a munkavállalást és a kereskedelmet. A tanács hatásköre az ingatlanszerzés és -használat szabályozásában, a lakosi jog adományozásában A redemptiót követő első években, még általános érdek volt a terhek megosztása, ezért a földvásárlást nem korlátozták. A tanács csupán a törvényesség megtartása felett őrködött. Kapitányi rendeletre minden adásvételt a tanács előtt kellett megkötni. Mielőtt az egyezséget véglegesítették, 5 nap várakozási időt írtak elő.

1 Az 1800-as évekre az 5 nap várakozási idő 15 napra emelkedett. A magánforgalmú földvásárlásoknál elővételi joguk elsődlegesen a redemptusoknak volt, másodlagosan azoknak, akik már a Jászkun Kerületben, illetve az adott helységben éltek. A redemptusok vételi előjogát József nádor 1796-ban kiadott statútuma foglalta jogi keretbe, de már az 1760-as évektől léteztek hasonló tartalmú helyi tanácsi intézkedések. Mivel minden adásvételt a tanács előtt kellett megkötni, a vételi előjog kijátszására, bár voltak ilyen törekvések, alig nyílt lehetőség. Halason a tanács még akkor sem hagyta jóvá az adásvételt, ha az eladó szerint más vevő nem jelentkezett csak irredemptus, aki a vételárat már ki is fizette. 1799-ben egy ilyen esetnél még egy hónap hirdetési és várakozási időt rendeltek el: ha addig redemptus jelentkezne, övé az elsőbbség.

176 Ugyanez a tanács arról is rendelkezett, hogy 174 Kocsma és mészérszék tartás, bor és húsmérés joga, piac és vásári taksák bevételei, vadászati és halászati jog,boltnyitási és árendálási jog, széksóseprés joga. 175 KML. Kf. lt. Prot. Pol. 1. , З2.р. 176 BKML. Kh. lt. Prot. Pol. 15. , 164.p./1799. 71