Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

nádornál, továbbá megszerezték a prímás, az országbíró, a személynök - Somsits Pongrác -, a horvát bán, a tárnokmester és a kincstári jogügy igazgató támogatását.

132 Az alsótábla felterjesztésére a főrendek 1844. július 26-án adtak választ. Ebben további közelítést javasoltak a királyi városokhoz és a Hajdú Kerülethez, és több olyan megjegyzést tettek, melyek a magisztrátus és a redemptusok jogait védték és erősítették. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a nádori alkapitányt is a nádor nevezze ki, a kerületi tisztségviselőket 6 évre válasszák úgy, hogy a tisztikar ilyenkor egészen megújíttassék, de előbbi tagjai ismét választhatók legyenek. A Jászkun Kerületnél nem látták célszerűnek az igazgatás és bíráskodás szétválasztását. A kerületek közgyűlésére küldendő képviselők számát pedig az egyes helységek redemptiós összegétől tették függővé.

133 A főrendek második üzenete - 1844. szeptember 17. - elfogadta a tisztségviselők 6 év helyett 3 évre történő választását. Itt az ütköző pont a megtelepedés körül alakult ki. A lakosok honosításának a joga véleményük szerint a kiváltságokhoz igazodva engedményezőleg maradjon a helységeknél, és ne kötelezően, ahogy az alsótábla akarta. Továbbra is védték a redemptusi jogokat, vagyis honosítás előtt senki ne szerezhessen a kerületekben fekvő birtokot, mert az a redemptusi jogok eltörlését eredményezné. A törvényjavaslat végül megmaradt az itt bemutatott üzenetváltások szintjén. Megvitatása ugyan megkezdődött, de a nézetek pontos megfogalmazására, egyeztetésére már nem maradt idő, az országgyűlés november 15-én bezárult. A kerület igazgatásának átalakításával kapcsolatos álláspontok, követutasítások a közgyűlésben szavazati többséget szerzett magisztrátus maradi magatartását éppúgy tükrözik, mint az egyes helységek törekvéseit arra, hogy a közgyűlésben a kerületbeli helységek és lakosaik érdekeit érvényesítsék. Az itt bemutatott közgyűlési magatartásformák és az azt meghatározó indítékok a az 1848-ban bevezetett képviseleti rendszerig nem változtak. A közgyűlés szervezeti működése 1745-től 1848 áprilisáig folyamatos és rendszeres volt, kivéve az 1787-1790-ig terjedő időszakot. Ekkor, II. József a Jászkun Kerületet Pest vármegyéhez csatolta, betiltotta a kerületi közgyűlést, és megszüntette a nádori főkapitányi hivatalt. A kerületek vezetését egy jász-kun kapitányi ranggal felruházott személy látta el, s hozzá intézte Pest megye a rendeleteit. E kapitányi hivatal hatásköre kizárólag közigazgatási ügyekre terjedt.

135 132 SZML. JKK. kig. Fasc. 8. No. 1033/1844. 133 Ogy. ir. III. köt. 1843/44. 2-13. 134 Ogy. ir. IV. köt. 1843/44. 23-26. 135 Palugyai, 1854. 57