Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

önmaga által választatott.

108 Ugyanakkor a helységek ellenszenvét az is fokozta, hogy valamennyi tisztségviselő adómentességet kapott, s így a teher rájuk jutó részét a helységek lakosainak kellett átvállalni. III. 1.1.1. A közgyűlés szerepe a közigazgatás rendezésében 1843/44-ben került az országgyűlés elé a Jászkun Kerület közigazgatási rendezésének törvényjavaslata. A javaslattal kapcsolatos vélemények tükrözik a közgyűlésnek a közigazgatás rendezéséről alkotott konzervatív állásfoglalását.

109 Annak ellenére, hogy a rendszeres bizottságok javaslatai elkészülésükkor nem valósultak meg, az előterjesztések megyei vitái a hazai polgári átalakulás fontos állomásaivá váltak. A megmaradt levéltári források sajnos hiányosak, a haladó és konzervatív erők fő ütközési pontjai azonban így is megállapíthatók. A bizottságok közül a közpolitikai bizottság, - elnöke a nádor - kapta feladatul, többek között, a vármegyék, a szabad királyi városok és a szabad kerületek önkormányzatának, „belszerkezetének" rendezését. Egyének és testületek egyaránt eljuttathatták javaslataikat a bizottsághoz. A Jászkun Kerület az általa benyújtott előterjesztésben 46 oklevelet mutatott fel szabad, kiváltságolt jogi helyzete és önkormányzata bizonyítására. A feliratban kinyilvánították, hogy ,,Az ország nádorának fennhatósága alatt, mind a közigazgatás, mind a bíráskodás tekintetében a vármegyéktől független autonómiával és jurisdictióval (joghatósággal) bírtak, mely jurisdictio gyakorlatában az országos nemesekkel egy tekintet alá estek ... Mint Universitas az országos nemesek közé számláltattak ... Tizedet, kilencedet, avagy egyéb taxát jószágaik után nem fizettek, valamint a vám- és harmincad fizetéstől is mentesek voltak ... Jus patronatus (kegyúri jog) illette őket ... Italmérési joggal bírtak ... Földesúri hatalom alatt nem állván, birtokaik a magyar korona hatósága alatt álltak."

110 A ,,regnicolaris deputatio" munkálatainak országgyűlési tárgyalását, a közbejött napóleoni háborúk miatt a kormány egyre halogatta, s az csak az 1825-ös országgyűlésen került ismét napirendre. Ekkorra azonban a javaslatok elavultak, ezért átdolgozásukra az 1827: 8.te.alapján József nádor elnökletével 9 új bizottságot választottak. Az új bizottságok az 1793-ban elkészült javaslatot tekintették kiindulási alapnak. A Jászkun Kerület rendezését rögzítő Almásy Ignác által ms BKML. Kf. lt. Lad. 12. Caps. 3. Fase. 11. No.l4./1843. 109 A „rendszeres bizottsági munkálatok", melyeknek részét képezte a Jászkun Kerület koordinációja, azaz belső igazgatási rendjének reformja, az 1790/91. évi 67. törvénycikkel kirendelt „regnicolaris deputatio" létrehozásával kezdődött. Az akkor abbamaradt munkák folytatása az 1825/27. évi 8. törvénycikk által kiküldött bizottságok javaslatai. Lásd: Bánkiné, 1986. no Corpus statutorum, 1890. 11/2. 35-68. 44