Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A kerületi közgyűlés dolgozta ki a községek közmajorkodásának rendjét," népszerűsítette az új mezőgazdasági eljárásokat, szervezte az erdő gazdálkodást és a selyemhernyó tenyésztést. Az iskolák fenntartására és az egészségügy felügyeletére testületileg és szakemberek alkalmazása révén is nagy gondot fordított. A nem rendi jellegű társaságok működésének pártolásával és ajánlásával is a Generalis Congregatio foglalkozott. Ilyen volt az a mezőgazdasági társaság, melynek létrehozásáról az 1765. március 5-i és 12-i királyi rendelet intézkedett.

100 A mezőgazdasági társaságok alapítását ösztönző okiratot a Hármas Kerület 1768. január 7-i közgyűlésén Jászberényben ismertették, majd 1770-ben a Lacházán tartott közgyűlésen már szervezőket is választottak, akik feladatul kapták, hogy a megvalósítást mindenben segítsék.

101 1790:29. tc-kel a Jászkun Kerület országgyűlési képviseletet és szavazati jogot kapott. A követek megválasztása és a követutasítások elkészítése az egyik legfontosabb közgyűlési feladattá vált. A kerületi tisztválasztások lebonyolítása szintén e fórumon történt Külön közgyűlési feladatcsoportot képeztek a katonai kötelezettségek: katonaállítás, -tartás, -átvonulás, előfogatozás szervezése. A katonasággal kapcsolatos kötelezettségek helységenkénti elosztása minden esetben közgyűlésben történt. Az elosztás kulcsa, mint minden másnál a helységek redemptiós összege volt. A közgyűlés elé tartozó ügyek intézése kicsit hosszadalmas volt. Egy-egy határozat meghozása előtt minden helység tanácsa megtárgyalta a kérdéses ügyet, és véleményét, javaslatát az egyes kerületek kapitányain keresztül eljuttatta a nádori fő- vagy alkapitányhoz. A javaslatot a magisztrátusból megbízott bizottság összegezte, s a saját véleményével együtt terjesztette a közgyűlés elé, ahol a minden helységre kötelező érvényű határozat megszületett. Egészen kis ügyektől kezdve, tehát egy-egy jászkun polgár ügyének elintézésétől a nagy közösséget érintő döntésekig, a legváltozatosabb ügyekben fordultak a közgyűléshez, melynek határozatait legritkább esetben fellebbezték meg a nádornál. Az ügyintézés szemléltetésére vizsgáljunk meg két közgyűlés elé tartozó ügyet Az egyik az egyének kérelmeinek elintézési módját mutatja be. Minden kérelem először a helyi tanácshoz került. A beadványra rávezették a tanács intézkedéseit, ha a kérelmező a döntéssel nem elégedett meg, kérését kerülete kapitányához továbbították, aki megvizsgálásra kiadta annak a kerületi esküdtnek, akihez a település tartozott. Amennyiben az ügy így sem nyert megfelelő elintézést, az újabb véleményt ismét feljegyezték a beadványra, és egyben a település jegyzőkönyvébe is, a beadványt pedig visszakapta a kérelmező. Ez 99 A jász és két kun kerületbéli városok , és helységek majorkodásait és azokról készítendő számadásait tárgyaló rendszabások... Pest, 1832. 5. íoo Botka-Papp, 1986. 281. mi SZML. JKK. kgy. jkv. 1770. 142.p. 40