Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
,,a folyamodók a létező állapot fenntartásából a község tagjaira háramló túlterhelést be nem bizonyították, s a szellemi erők hiányát ki nem mutatták". 580 A közgyűlés 1874. január 7-én elrendelte Árokszállás rendezett tanácsú város 55 tagú képviselő-testületének megválasztását. A testület megválasztása és a tisztújítás rendben lezajlott. Árokszállás belenyugodott a megváltoztathatatlanba. A Nagykun Kerületben, Túrkevén 8I keletkezett vita, de a rendezett tanácsú várossá alakulást aláíró 400 adófizetőnek az összeadott adóösszege 25.854 Ft 58 krajcár volt, míg a községgé alakulást szorgalmazók csak 3.816 Ft 42 és fél krajcárt tudtak kimutatni. Az elenyésző kisebbségnek nyilvánított 282 aláírónak itt vitára sem nyitottak lehetőséget. A kisebbségben maradt csoport azzal érvelt, hogy ha a haszonvételeket - amint beszélik - eltörlik, ,,azon esetben a beneficium megszűnik élni, és a fizetés akkor egyesekre hárul, azt pedig mondanunk sem kell, hogy adóztatásunk most is felette terhes....". Kunhegyesen 582 Szana Gábor és társai úgy vélték, csalás történt a szavazásnál, csak úgy kerülhetett többségbe a nagyközséggé alakulást ellenzők csoportja. A közgyűlés előtt azonban Szana Gáborék nem tudták bizonyítani az általuk fizetett többlet adót, ennek ellenére nem nyugodtak bele, hogy Kunhegyes rendezett tanácsú város legyen. A belügyminiszterhez benyújtott fellebbezésükben a szervezés megsemmisítését és új szavazás elrendelését kérték. Kérelmüket mind a közgyűlés, mind a belügyminiszter elutasította, mondván, a tisztújítás megtörtént, a kedélyeket nem lehet ismét felkavarni. Hat év múlva, ha a jelen szervezetek választási ideje lejár, és bizonyítani tudják, hogy a több adót fizetők kérik az átalakulást, ismét feleleveníthetik a kérelmet. A községek új közjogi helyzetének jóváhagyását valamennyi településen képviselő választások követték. Az autonóm igazgatási szervek letéteményese a választással megalakított képviselő-testület volt. A rendezett tanácsú város és a község önkormányzati jogát a képviselő-tertületen keresztül gyakorolhatta. A képviselő-testület a községekben is felerészben a választó közönség választottaiból, felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető polgárokból állt. A testület nagyságát a település népességszáma határozta meg, minden 100 fő után választhattak 1 képviselőt. Az 1871:18.tc. által megadott községi választójog szélesebb körű volt az országgyűlési választójognál, 583 s az 1848-ban vagyoni cenzushoz kötött választójognál is. 1848-ban csupán az irredemptusok vagyonosabb rétegére terjesztették ki a választójogot, a községi törvénnyel viszont a cselédek és a napszámosok kivételével minden lakosra. 580 BKML. Kf. KK. 382/1874.kig. - SZML. JKK. Alk. ir. 608, 1745, 2006/1873.kig. 581 SZML. JKK. Alk. ir. 1286/1872. kig. 582 SZML. JKK. Alk. ir. 4097/1874.kig. - SZML. JKK. Alk. ir. 5142/1874.kig. 583 Választó volt minden 20 évet betöltött községi lakos, ha saját jövedelme után a községben 2 éve bármilyen összegű adót fizetett. Az aki a személyes kereseti adón kívül más adót nem fizetett csak akkor választhatott ha nem állt gazdái hatalom alatt. Választó volt továbbá minden testület, társulat, cég ha a községben vagyona volt, valamint a községi kötelékbe felvett idegen is. 219
