Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Nagykun kisebbség járásba osztási javaslata I. NagykunKerületi Kapitányság II. Jászkun Kerületi Kapitányság III. Felső Kiskun Kerületi Kapitányság IV. Alsó-Kiskun Kerületi Kapitányság székhely: Karcag székhely: Jászberény székhely: Kunszentmiklós székhely: Félegyháza vagy Halas Karcag Hegyesbor puszta Madaras Gacsa puszta Kilences puszta Kunhegyes Kisújszállás Túrkeve Mesterszállás puszta Kunszentmárton Hegyesbor Heves vármegyéből átkebelezendő Jászberény Felső Szt.György Fényszaru Árokszállás Apáti Kisér Szentandrás puszta Jászladány Dósa Jákóhalma Mihálytelek Alsó Szt. György Kunszentmiklós Szabadszállás Fülöpszállás Kerekegyháza Lajos és Mizse puszta Lacháza Csókás és Kató puszta Kara Kocsér Tisza-Jenő puszta Tisza-Jenő átkebelezése Heves vármegyéből Halas Majsa Dorozsma Félegyháza Orgovány puszta Pálos puszta Mérges puszta Szentlászló puszta Páka puszta Móriczgátya puszta Jakabszállás puszta Kisszállás puszta Kömpöc puszta Kömpöc és Kisszállás bekebelezésével A kisebbségi javaslat a közigazgatási székhelyeket a járásbírósági székhelyéhez kötötte. Indoklásuk szerint a Nagykun kerületi alválasztmány véleményétől két szempont miatt tértek el: 1. A közigazgatási járások kapitányait a törvényszéki és járásbírósági székhelyekhez kötötték. Ezért csatolták a Kiskun Kerületben fekvő, de többségében a jászok által birtokolt pusztákat közigazgatásilag is oda. 2. A kerületek földrajzi helyzete: 4 nagyobb, 5 kisebb összefüggő területet foglalt magába.Tehát a célszerűség azt kívánta, hogy a négy nagyobb terület között az öt kisebbet elosztva négy járás alakuljon. 209