Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

vényhatóságokat, hogy az elfogadott 1870:42. te. értelmében dolgozzák ki újjászervezési munkáikat, alkossák meg szervezetüket, tartsák meg a választásokat. Az 1870. tavaszán esedékes tisztújításokat a képviselőház közeli döntésében bízva és nem utolsó sorban a belügyminiszteri tiltás következtében, nem tartották 566 meg. Az átmenetinek tartott rövid időszakban már nem akarták a választással zaklatni a lakosság kedélyeit, melyek az óriásira duzzadt adóhátralékok miatt egyébként is rendkívül rosszak voltak. A félegyházi magyar kir. adókerületben kivétel nélkül minden adófizető település adójának megközelítően 90%-ával tartozott.

567 Kunszentmiklóson és Jászfényszaruban az adóhivatalok már áprilisban zárolták a községek legfőbb jövedelmét, a királyi kisebb haszonvételekből származó bevételeket. Ennek az lett a következménye, hogy nem tudták fizetni a közigazgatás költségeit. A közigazgatás folyamatosságának megtartásához szükséges zárlat feloldását a Jászkun Kerület közgyűlése csak úgy tudta elérni, hogy a tartozás kifizetésére több éves részletfizetési kedvezményt kért.

568 Ugyanez év őszén Félegyháza, mint erkölcsi testület ellen is foglalást rendelt el a magyar királyi adóhivatal, mert a város 23.515 Ft 87 krajcárral tartozott a kincstárnak. A rossz gazdasági helyzet mellett az is borzolta a közvéleményt, hogy több községi közigazgatási tisztséget helyettesek töltöttek be. Az 1868-as választás zavargásait követő vizsgálatok az elsimítási kísérletek ellenére nem zárultak le következmények nélkül. Több tisztségviselőt elmozdítottak, mások maguk mondtak le hivatalukról. Köztük volt Tajthy István jászapáti főbíró, Bárány Gergely dorozsmai főbíró, Vágási Gábor majsai főjegyző is. Más okból ugyan, de még a Jászkun Kerület főkapitányi széke is üresen állt. Gróf Ráday Gedeont március 31-én felmentették tisztéből.

570 A közgyűlés elnöke ideiglenesen az alkapitány volt. Az átalakulás első lépéseként s egyben annak irányítására 1871. április 5-én, a király kinevezte a kerületek új főkapitányát, gróf Szapáry Istvánt.

571 A Jászkun Kerület közgyűlése az 1871. évi június 15-én meghozott közgyűlési határozatával a főkapitány elnökletével külön bizottságot hozott létre a törvénynek megfelelű új szervezet kiadolgozására. " A bizottság kizárólag, a szak- és helyismeretet figyelembe véve alakult meg, és a feladatokat felosztva három albizottságra oszlott: 1. A nagykun albizottság Feladatul kapta, hogy az 1870: 42. te. 91.§ a. pontjára: a törvényhatóság 565 Csizmadia A. 1976. 134 . 1. 566 BKML. Kf. Tan. ir. L 36 F 1 Cs 2/1870. 567 SZML. JKK. Alk. ir. 5044/1870. kig. 568 SZML. JKK. Alk. ir. 2288/1870.kig. 569 BKML. KK. 1479/1870. kig. 570 SZML. JKK. Alk. ir. 1652/1870. kig. 571 SZML. JKK. Alk. ir. 1867/1871.kig. 572 BKML. Kf. Tan. ir. L 36 F 1 Cs 3 /1871. - A továbbiakban a bizottságok működését, jelentéseit tartalmazó iratcsomó: SZML. KL. I. 168/1872. 207