Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Az egész kerületet érintő kérdést egységesen kellett megoldani, ezért egy közgyűlési küldöttség kapta meg a szervezeti keretek kidolgozásának feladatát. A legfontosabb a birtokossági képviselet és a szavazati jog meghatározása és elfogadtatása volt. A döntés hosszú vita után született meg. A szervezési szabályzat a községi birtokosság érdekképviseletét a birtokossági képviseletre ruházta. E testület községenként annyi, a birtokosok által választott képviselőből állt, ahányszor 200 Ft volt a községi váltságösszeg. Ugyanez a 200 Ft-os váltságösszeg lett a szavazati jog kulcsa is. Vagyis a kisebb birtokosok szavazata csak akkor jelentett egy szavazatot, ha összefogtak és együtt 200 Ft váltsági összegű birtokot mutattak föl. A nagyobb birtokosoknak viszont annyi szavazatuk lett ahányszor 200 Ft váltságösszegű birtokkal rendelkeztek. Magának a birtokossági ősgyűlésnek azonban minden birtokos tagja lehetett, de szavazati jogot csak a képviselők kaptak, a megszabott birtokarány szerint. A érvényes szavazáshoz a település nagyságától függően 20-40 képviselő jelenlétére volt szükség. A testület döntései ellen a Jászkun Kerület közgyűléséhez lehetett fellebezni.

546 A tisztázásra várt a kerület igazgatási egységeinek hatósági jogviszonya is. Számos vitára adott okot az, hogy az elsőfokú iparhatósági jogot visszakapták a községek, akik e tényt örömmel vették tudomásul, de az újjáalakult kerületi törvényhatóság, a ,,megye" másodfokú iparhatósági illetékességét már nem akarták elismerni. A kiegyezés előtt az elsőfokú iparhatóságot a járási kapitányságok, mint első folyamodású politikai hatóságok képezték, a másodfokot a politikai országos hatóság, harmadfokot pedig a birodalmi belügyminisztérium. A birodalmi belügyminisztérium megszűnt, a legfelsőbb hatóság a Magyar Királyi Ipari és Kereskedelmi Minisztérium lett. Az alkotmányos átalakulással a községek maguknak követelték és meg is kapták az elsőfokú iparhatóságot.

547 Ezért a közgyűlés nyomatékosan figyelmeztette a helységeket, hogy az alkotmányosan megalakult „megye" iparügyekben jogérvényesen gyakorolja a másodfokú iparhatósági jogköröket.

548 A pénzügyigazgatás terén alig történt változás, hiszen éppen ez volt az az igazgatási terület, ahol már a neoabszolitizmus időszakában kialakultak a polgári közigazgatás alapjai. Éppen ezért az adóigazgatás, a telekkönyvi hivatalok és a felsőbb pénzügy igazgatási szervek, szervezetileg és - döntő többségükben, a személyi állományukat tekintve is - változatlanul működtek, bár a községekben a telekkönyvi ügyek intézése jelentősen lemaradt. Az ügyeknek csupán 2/3-ad részét tudták elvégezni. A Jászkun Kerület továbbra is öt adókerületre oszlott: a 546 BKML. Kf. Tan. ir. L 40 Cs 7 Sz 15/1868. - BKML. Kf. KK. 85 érk./1868., SZML. JKK. kgy. jkv. 1868. ápr. 14. 30. kgy. sz. 547 A községek az 1859. évi iparrendszabály 141. paragrafusára hivatkoztak bár a rendszabály idején a követelt jogot nem gyakorolták. 548 BKML. Kf. KK. 1260/1868.kig. 200