Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A községeknél az első félév túlköltekezését fokozott takarékossági intézkedésekkel próbálták ellensúlyozni. S bár ígéretet kaptak arra, hogy az új közigazgatás többletköltségeit az állami költségvetés megtéríti, ezt az ígéretet általános bizalmatlansággal fogadták. A túlzott takarékoskodás helyenként, főleg a Jász Kerületben az igazgatás minőségi romlásához vezetett, a megállapított alacsony fizetésekért ugyanis csak a kellő szakismerettel és képzettséggel nem rendelkező személyeket alkalmazhattak. Jászladányban három községi hivatal is betöltetlen volt, mert a választás előtt olyan nagymértékben csökkentették a bérüket, hogy annyiért sem az adószedő, sem az árvagyám, sem a telekkönyvi tanácsnok nem vállalta el a feladatot.

522 Csak Pethes József jász kapitány személyes közbelépésére sikerült a község képviselő-testületével elfogadtatni a szükséges fizetésemeléseket. Jászkiséren viszont csupán annyit ért el, hogy a községi költségvetés terhére átvállalták a pénztárosok biztosítási összegének fedezését. Jászárokszálláson a községi jegyzői, a telekkönyvi előadói és vezetői feladatokat is ugyanaz a személy látta el. A község még az igazságügyminiszter kifogásolása ellenére sem változtatott ezen.

524 A községi törvényszékek helyreállítása szintén pénzhiány miatt akadozott. Bár ehhez is országos segélyt igért a minisztérium, szeptember végén még csupán Jászberény kapott a főkapitány személyes közbenjárására - 2.000 Ft előleget. 2 A kiegyezést követő első hét hónap tehát részben az alkotmányos közigazgatás újjászervezésével, részben az ahhoz szükséges anyagi alapok előteremtésével s az ezekhez kapcsolódó vitákkal, szervezeti problémákkal telt el. A kerületi kapitányok megkezdték az újjáalakult községek látogatását, hogy működésükről személyes tapasztalatokat szerezzenek.

526 Visszemenőleg felülvizsgálták az 1861-1866 közötti évek költségvetéseit, hogy a községeknek szükséges támogatás mértékére javaslatot adhassanak. A megüresedett községjegyzői állásokat pályázat útján töltötték be. A jelentkezőnek be kellett mutatnia erkölcsi bizonyítványát és oklevelét, ami a hazai törvények ismeretében való jártasságát bizonyította.

52 A választások után megüresedett tanácsnoki állásokat már a helyi tanács és a közgyűlés együttes ülésében az 1848:17. te. szerint helyettesítésként, de választással töltötték be. Új táblabírói körzetek alakultak. Minden község konkrétan l-l táblabíró felügyelete alá tartozott, aki köteles volt arra a községre különös figyelmet fordítani, igazgatását segíteni és felügyelni. Hasonló módon alakították ki az esküdtek igazgatási területét is. Ezzel tulajdonképpen a járási szintű közigazgatási szervezetet olyan módon bontották le, hogy annak megmaradt a járás igazgatási szervezetét 522 SZML. JKK. Alk. ir. 5820/1867. kig. 523 SZML. JKK. Alk. ir. 5821/1867. kig. 524 SZML. JKK. Alk. ir. 5821/1867. kig. 525 SZML. JKK. Alk. ir. 6527/1867.kig. 526 SZML. JKK. Alk. ir. 4174/867.kig. 527 SZML. JKK. Alk. ir. 7535/1867.kig. 528 SZML. JKK. Alk. ir. 8043/1867.kig. 191