Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
rendszert és a helyhatósági hagyományokat kellett volna ötvözni a kialakítandó szabályozásban. Az igazságszolgáltatás tisztázatlan helyzetét az okozta, hogy már alig éltek olyan, a bíráskodásban alkalmazható személyek, akik a régi gyakorlatot ismerték; a megváltozott körülmények között nem is lehetett minden eljárási módot alkalmazni. Az osztrák törvénykezés sem tudott meggyökerezni. Megoldásra váró kérdés volt az eljárási módok egységesítése, különösen az örökösödési ügyekben.A büntető eljárással kapcsolatban pedig a fegyencekkel szemben alkalmazott szabályokat kellett felülvizsgálni 501 Az 1863. február 4-én tartott köztanácskozmány a kerületek szervezeti rendjében tapasztalt hiányosságokat akarta pótolni, illetve az említett részterületeket szabályozni. A megalkotott néhány eljárási szabály elégtelen volta azonban már a nyár folyamán, az 1864-re tervezett költségvetések előkészítése során világossá vált. Ezért Jankovich főkapitány egy szervezési bizottmányt létesített, tekintettel arra, hogy a költségvetések a közigazgatás és az igazságszolgáltatás létszámát és javadalmazását is érintették. Ismét előtűnt, hogy csak rendezett, erős községekre, mint alapokra fektethető a kerületek közigazgatása. Az ínséges időszak 502 - mely a kerületeket is sújtotta - szintén a gazdaságos és költségkímélő megoldások keresztülvitelét sürgette. A szervezési bizottmány szabad kezet kapott a szükséges közigazgatási és költségvetési változások megvizsgálására és előterjesztésére. A kapitányokból, a számvevőkből és még tizennégy főből álló bizottság első tanácskozása 1863. december 10-én volt a Jászkun kerületi alkapitány elnökletével. A közvetlen célt Hegedűs Zsigmond alkapitány 1865. május 30-án kelt jelentésében úgy fogalmazta meg, hogy a községi szervezetet az érvényben lévő törvények korlátai között kell megalkotni, a gépies egyformaság mellőzésével. Ugyanakkor az egyöntetűség és a könnyű kezelés, az ellenőrizhetőség és a kialakult százados szokások tiszteletben tartását is követelménynek kell tekinteni. A bizottsági jelentés csaknem másfél évvel a megbízás után azzal indokolta a késedelmet, hogy igen nagy politikai hiba lenne ,,az állami alkotásokkal kapcsolatban levő organikus intézkedéseket talán csak hónapokra, vagy hetekre megelőzni s felesleges műtétek által a kedélyeket izgalomban tartani." 50 " A polgári büntetőjogra vonatkozó törvényjavaslatok előkészítése 1862 augusztustól folyamatban volt a Magyar Királyi Kancellárián. A tényleges munka csak 1864. április 22. után, Zichy Hermann kancellárrá történt kinevezésével indult meg, aki az igazságszolgáltatás mellett a közigazgatási reform előkészítését is megkezdte. A munkálatok azonban abbamaradtak, részben a kancellár és a helytartó nézetkülönbségei miatt. Másrészt világossá vált, hogy a reformok megvalósítása csak soi BKML. Kf. lt. Lad. 35. Fase. 1. Cs. 3. Sz. 40./1863. 502 BKML: Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai VI. 1704./1863. ínséges időszak: az Alföldet sújtó 1863-as aszály következménye 503 BKML. Kf. lt. Kiskun Kapitányság ir. VII. 1516/1865. 182
