Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

addig, míg arról tettleg le nem szoríttatnak, el nem hagyandják, hanem működésüket, az alkotmány értelmiben folytatandják."

490 A szabályrendeletet az egyes helységek közgyűlésein október második felében olvasták fel. Félegyházán csak október 29-én. Ekkor a sejtett, de nem várt események már bekövetkeztek: október 27-én a kencellária minden megyei gyűlést betiltott. November 16-án Kalmár József kiskun kapitány a Kiskun Kerület tisztikara nevében elküldte leköszönő levelét a Jászkun Kerület alkapitányának. A lemondás oka, mint írta, hogy „...az ország jelen állapotában, midőn már nem csak a megyegyűlések tartása betiltatott, hanem a vármegyei bizottmányok tettleg is feloszlattak",

4 ' a letett eskü megtartására nincs mód. A lemondást nem tekintették véglegesnek, ígérték, amennyiben a vármegyék autonóm joga és hatásköre s az ország alkotmánya helyreáll, a tisztikar esküjéhez híven feladatát ismét ellátja. Az ügyek folyamatos továbbvitelének irányítására és az iratok átvételére a tiszti ügyész helyén maradt. Hasonló okokból maradt a tisztiorvos és a közbiztonsági személyzet is. A Kiskun Kerület tisztikarának lemondását követte a többi kerületé, majd az összkerületi közgyűlés végzése értelmében a Jászkun Kerület tisztikara is lemondott. A községekben folytatódott a láncreakció. A főbírók ideiglenesen hivatalban maradtak, hogy a nagyobb bűneseteket az ugyancsak ideiglenesen működő tiszti főügyésznek jelenthessék. V. 2. 2. A Schmerling provizórium időszaka 1861. november 5.-1865. június 8. Az uralkodó 1861. november 5-én hagyta jóvá azokat az intézkedéseket és kancelláriai javaslatokat, melyeket a törvényhatóságok ellenszegülése miatt szükségesnek ítélt. Többek között felfüggesztette a helyhatóságok működését, elrendelte a megyei bizottmányok és a városi testületek feloszlatását. A helytartótanács elnökévé gróf Pálffy Móric altábornagyot nevezte ki. Az említett intézkedésekkel bevezetett új rendszer tehát az abszolutisztikus és bürokratikus kormányzatot állította vissza. Ideiglenes intézkedésről, provizóriumról beszéltek, de az ország fékentartását szolgáló rendszabályokat négy esztendőn át életben tartották. A megújított önkényuralom magyarországi képviselőinek fő feladatul szabták, hogy az 1860-6l-ben feléledt „forradalmiságot" kiirt490 Uo.Sz. 149/1861. 491 BKML. Kf. It. Lad.40. Cs.7.Sz.7./1861. 178