Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Az árvaügyek intézésével kapcsolatban a helységek már korábban is sérelmezték a járási árvabizottmányok működését, s több helység kérte a régi ügyintézési mód visszaállítását. Ezért az árvaügyek kezelését visszautalták a tanácsok felügyelete alá, az újra létesített ,"árvák attya", azaz a közgyám számadása mellett. Mivel az új szervezet március 1-től lépett életbe, addig az árvabizottmányok iratait egy táblabíró irányításával az illetékes községnek vissza kellett adni, az oszthatatlan főkönyvek és szabályrendeletek pedig az egyes kerületek levéltárába kerültek. A nagykorúsítási és a házasodási engedélyre vonatkozóan a régi kerületi szabályokat állították vissza. A mezei rendőrséget az 1840. évi 9. te. szerint szervezték meg. Az egyes tisztviselők hivatali hatáskörének meghatározásakor szintén az 1848 előtti gyakorlatot fogadták el. A kerületi kapitányok esetében módosítás nélkül tértek vissza az egykori feladatokhoz. A táblabírák feladata lett a polgári és a fenyítő törvényszéken - mint 1848 előtt is - a közbíráskodás, mely kiegészült az árvaügyek és a telekkönyvek vezetésével, valamint a községek felügyeletével. Az esküdtek feladata polgári és fenyítő ügyekben közbíráskodás, a fenyítő perek ítéleteinek végrehajtása, a kapitányoknak és a táblabíráknak segítségnyújtás, és a községi számadások megvizsgálása lett. A volt katonai biztosi hivatalt eltörölték, ezért egykori feladataikat szintén az esküdtek vették át. A szaktisztviselők: a mérnök, az orvos, az ügyész, a jegyzők, valamint a számvevő feladatkörét a szegődményesekhez hasonlóan az 1848 előtti gyakorlat szerint határozták meg. A községi önkormányzat szervezetének kialakításakor szintén az 1847-es és 1848-as rendeletek és gyakorlat ötvözetét fogadta el a közgyűlés. Törvénykezési szempontból visszaállították a tanácsok elsőfokú bíróságát. Közigazgatási téren a tanács a képviselő-testülettel együttműködve irányította a helyi igazgatást, a képviselő-testület határozatainak végrehajtója lett. Vagyoni kérdésekben a képviselő-testülettel együtt hozott döntések alapján intézkedhetett. Egyebekben a tanács is az 1847. évi jogosultságokat folytatta. A tanács és a képviselő-testület mellett az önkényuralmi időszak alatt is folyamatosan működött gazdasági gyűléseket meghagyták. Elnöke maradt a főbíró, tagjai a birtokosok. A gazdasági gyűlés rendelkezhetett minden olyan vagyoni kérdésben, ami a redemptusokat közösen érintette. A gyűléseken a szavazatokat nem személyek, hanem a birtokok arányában számították. Az új önkormányzati szervezet 1861. március 1-től lépett életbe. Jankovich főkapitány hivatala a március 3-5-i közgyűlésen szűnt meg, a Jászkun Kerület irányítását Balajthy Vendel alkapitány vette át. A közgyűlésből értesítették a helytartótanácsot, hogy ezentúl a főkapitány helyett a kerületek közönségéhez intézze leiratait.

465 465 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 6. Sz. 6671861. 171