Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
A túrkevei választókerületben Szentkirályi Móricot, illetve Szentkirályi helyére 1849. május 30-tól Pompéri Jánost választották követté, az árokszállási kerületben Pethes Józsefet, a karcagi választókerületben pedig Papp Móric 367 ügyvédet. IV.3. A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE Az 1848:25. te. 14. §-a a közigazgatás formáit és módjait, azaz a belső rendjét változatlanul hagyta. A Jászkun Kerület közgyűlése A Jászkun Kerület első közgyűlését, amelyen már választott közgyűlési képviselők is részt vettek július 5-én tartották. Ennek a közgyűlésnek a kerületi tisztikaron, a községek főbíróin és a jegyzőin kívül községenként 4, összesen 100 választott közgyűlési képviselő is tagja lett. Mint már említettük, minden közgyűlési tagnak személyenkénti ülési és szavazati joga volt. A közgyűlési munkában visszatértek a hagyományos működési rendhez, jóváhagyták az előző kisgyűlés határozatait, döntöttek a vagyonjogi és főként a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekben.Miután ekkorra már túljutottak a rendkívüli közgyűléseket igénylő döntéseken - a főkapitány leváltása, a követek visszahívása, a választások előkészítése, a tisztújítás - közgyűlést a továbbiakban csupán negyedévenként kellett tartani. A főkapitány, Szentkirályi Móric a jászkun nemzetőrökkel együtt a verbászi táborba vonult, s ott érte a hír, hogy István nádor - tekintettel a Bács, Torontál, Csongrád és Csanád megyéket is érintő hadihelyzetre, valamint arra, hogy a szerb fölkelés következtében Csernovits kormánybiztos nem tudott úrrá lenni a kialakult helyzeten - az érintett területek teljhatalmú királyi biztosává nevezte ki. Szentkirályinak mint királyi biztosnak feladatai közé tartozott többek között a rögtönítélő bíróságok létrehozása. Ezeket a bíróságokat a Jászkun Kerületben is felállították, kerületenként egyet-egyet. Szentkirályi királyi biztossá történő kinevezése július 24-én kelt, 6 A közgyűlés elnevezést a megyéktől eltérően továbbra is megtartották. A tárgyalásra vagy csak jóváhagyásra ide utalt ügyek két fő csoportba sorolhatók. I. A honvédelem kérdései, nemzetőrség szervezése: Az ide tartozó gondok megoldása nem várhatott a következő közgyűlésig, 367 Papp Móric (1823-1895) ügyvéd, Jászkun kerületi alügyész. 368 A kinevező okirat szerint rendkívüli hatalmának célja: „a törvény uralmát, a békét és rendet helyre állítani, mennél kevesebb áldozattal, mennél az ügyeket az elkövetkezőkben az alkapitány irányításával köz -és kisgyűlési elnökletével folytatták. 137
