Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A legelső feladat a választók összeírása volt. A városi tisztviselők választásában választói képességgel rendelkezők összeírását az 1848:23. te. szerint, míg a követ és kerületi tisztválasztásra jogosultakat az 1848:5. te. szerint írták össze. Az összeírások elkészítésére alig egy hét állt rendelkezésre, ennek ellenére, bár bizonyára voltak hiányosságai és tévedései, a kifüggesztett névsorok ellen alig történt felszólalás. Kivételnek csupán Jászberény tekinthető, ahol talán éppen a népesség nagy számából eredően tizenhárom nevesített felszólalás történt valamint ,,több teljes korúak de anyai gyámság alatt lévők" is kifogást emeltek. A tizenhárom felszólalásból hatot elfogadtak, ők bekerültek a névjegyzékbe, a többiekét elutasították. Az anyai gyámság alatt álló nagykorú ifjak kérelmét az 1848:23. te. 6. §-ra hivatkozva utasították el.

347 Kunszentmiklóson szintén történtek felszólalások, de a választási jegyzőkönyvben nem tüntették fel a részletes kivizsgálást, csupán az intézkedés tényéről tudósítanak.

348 Az özvegy asszonyok „atyai" hatalom alatt lévő fiait Kunszentmiklóson sem vették fel a választójogúak közé.

349 Madarason viszont másként értelmezték a törvényt, szerintük ha valakinek a vagyona betáblázott adóssággal terhelt, attól még értéke kevesebbnek nem tekinthető. Ezért a „vagyoni képességgel ellátott özvegyasszonyok teljes kort elért nagyobbik fiát" is felvették a választók közé. Majd az összeírások tapasztalatai alapján még tovább bővítették a választók körét és ide sorolták mindazokat akik még az elődök által redimált földből valamennyi résztulajdonnal rendelkeztek és az addigi gyakorlat szerint polgároknak tekintettek.

350 Jászapátiban a választók összeírását házsor szerint a házaknál végezték. Itt a választói képesség alapja a 25 ft-os földbirtok 1/4-része volt, a hozzátartozó legelővel és a házzal együtt.

351 Az összeírásba ily módon fel nem vettek közül azok kérhették a választói jog megadását, akiknek 300 pft értékű fekvő birtokuk és házuk volt. Félegyházán egyszerre írták össze a községi és az országgyűlési választókat és a nemzetőrnek alkalmasakat, valamint az összes lélekszámot. A vagyont a középár szerint vették figyelembe. A házak esetében az állapotot és a helyet is figyelembe vették.

352 A választói névjegyzékek összeállításának szempontjai tükrözik a törvény sajátos helyi értelmezéseit. Ezek az értelmezések minden különbözőségük mellett azonos törekvést szolgáltak: a választójogot a redemptusok számára biztosították, s csak elkerülhetetlen esetekben juthattak hozzá a vagyonosabb irredemptusok. A helyi értelmezéseknek megfelelően a polgárnak nem tekintett földnélküli kereskedők és iparosok közül elvétve akadt néhány választói jogot nyert egyén. A választójog népképviseleti kiterjesztése a Jászkun Kerület felfogásában lényegében 347 1848: 23. te. 6. §. 348 BKML. Kunszentmiklós Tan. jkv. 67. I. 349 BKML. Kunszentmiklós, Hirdetési jkv. máj. 22. ,3. sz. bejegyzés. 350 E kitételt az 1848: 23. te. 6. §. e. pontjának sajátos helyi viszonyok szerinti értelmezésére alapozták. SZML. Madaras Tan. jkv. 61-74. 1. 351 25 redemptionális forint értendő ezen. - Jászapáti Tan. jkv. 352 BKML. Kf. lt. L 31 F 2 F 1 Sz 14/1848. 1 hold föld = 300 Rft, 1 lánc termő szöllő és a közeihegyi örökíbldek lánca = 400 Rft az új osztású szöllőből 1 lánc = 150-200 Rft. 122