Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A Nagykunságban az események hatására összehívott tanács jegyzőkönyvben rögzítette az igazgatási rendszerről alkotott nézeteit: „hogy hármaskerületünkben a népjogok már egy századdal ez előtt meg voltak írva, mellyben az egyenlőség, közös teherviselés »a semmit rólunk nélkülünk« elvek alapján egy jó renddel párosult népszabadság talpköve volt letéve.... A Közönségi Tanácsoknak e szabadalom életbe léptetésére jelen helyzetünk a törvényes kivánatok óvatos nyilváníthatásánál egyéb szerepet alig nyújt, de megengedi egyeseknek azt, hogy a világos népjogok ellenére magukat eszközül alkalmaztatni se szenvedjék."

3

"

1 A tanács ezért a hivatalát letette és az igazgatási reformok bevezetését a már korábbi években is követelt „belrendezés" életbe léptetését sürgette. A kiskun településekhez átiratot küldtek, és abban javasolták a nádori főkapitánynak, mint országgyűlési követnek a visszahívását.

332 Jászberényben március 24-én tartott népgyűlésben fogadták el a pesti 12 pontot, kiegészítve saját javaslataikkal, s az erről készített pártolást kérő levelet minden kerületbeli község tanácsának megküldték.

333 A jászkun polgári öntudat ékes bizonyítéka, hogy ugyanekkor a nádort és öccsét 1 sessió váltási földdel javasolták megajándékozni és polgárrá - azaz redemptussá - fogadni. Itt fordult elő a márciusi forradalom óta először írásban rögzítetten, valójában hogyan értelmezték a „polgár" kifejezést a Jászkunságban. Polgárnak mindenkor a redemptusokat tekintették, s ebben sem a márciusi forradalom, sem az 1847/48. évi áprilisi törvények hatására nem történt változás. A jászberényi 12 pont szemléletesen mutatja, mit vártak a Jászkunságban a forradalomtól, az új eszmék jegyében működő országgyűléstől és az államhatalmi szervektől. Követeléseik között első helyen a pesti 12 pont törvénybe iktatását, majd rögtön ezután a kerületek belső szerkezetének törvényes rendezését sürgették. Továbbá, az országgyűlési követek feladatául szabták az adónövelés elhárítását és a „kamarai adósság" visszafizetésének kiharcolását.

334 A jászberényiek által pontokba foglalt legsürgősebb feladatok: „1. Béke és rend felett őrködő választmány meg rendelése, és nemzeti őrsereg felállítása községenként. 2. A' szóbeli Bíróságot behozni. 3. A' Coordinatioig választási Reform. 4. Mind a' Kerületi, mind a' községi gazdálkodás haszonbéri rendszerre alapíttassák. 5. A községi fogatok, valamint a' rehabiták töröltessenek el. 6. Azonnal Jász-Kun Polgár Elnök kinevezése eszközöltessék. 331 SZML. Kunhegyes város Tanácsa jkv. 1848. március 21. 85. sz. 332 SZML. Kunhegyes város Tanácsa jkv. 1848. március 21. 85. sz. 333 SZML. Túrkeve kig. ir. 1848. M. füz. 4. köt. 17. sz. Figyelemre méltó a levelezések korábbi „Priv. helység Nemes Tanácsa" megszólítása helyett alkalmazott „Szabad Nemes Tanács, Kedves Polgár Társaink" formula. 334 Kamarai adósság= redemptionális váltság. SZML. Túrkeve közig. ir. 1848. M. fűz. 4. köt. 17. sz. 118