Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A nádori bíróság megszűnéséből keletkező gyakorlati problémák áthidalására az igazságügyminiszter előterjesztésére a „nádor és királyi helytartó" május 6-án kiadott rendelében az eddig a nádori törvényszékhez tartozó pereket a hétszemélyes táblához utalta. Az ügyek előterjesztésére pedig egy a jászkun jogviszonyokban jártas, szavazati jog nélküli, de fizetéses előadót kívánt kinevezni. Azokat a kereseteket, melyek a nádori személyes bíráskodás hatáskörébe tartoztak, egy általa kinevezendő három tagú föllebbviteli bírósághoz utalta. A nádori bíróság elnöke Stoffer József, István nádor hűséges embere, a nádori iroda igazgatója lett. Az ő elnökségével működő bíróság elé utaltatta a rendelkezés a „Jászkun Kerületből érkező folyamodványi s egyéb rövid utu peres tárgyakban s a felkelési és közmajorkodási számadásokban"

325 a legfelsőbb bíráskodást. Az ország nádora által megtestesített föllebbviteli bíróságnak a nádori iroda alárendelt állású személyzetével történő helyettesítése elégedetlenséget és sértettséget váltott ki a szabadságára büszke Jászkunságban. Sérelmükkel Deák Ferenc igazságügyminiszterhez fordultak, aki az új hatóságot kinevezte; de Deák elutasította a kerületek küldöttségét, csupán azt a lehetőséget adta meg, hogy a sérelem orvoslását az országgyűléshez beadott petícióval kérjék. A kerületek megnyugodtak a válaszban, s később a gyorsan zajló események más irányba terelték a figyelmet. A sérelem azonban nem merült feledésbe, de miután megváltoztatni nem lehetett, a kerületek a végleges szakítást választották. 1848. augusztus 5-én Nagy Károly, a Jászkun Kerület szabadszállási választókerületének országgyűlési képviselője beterjesztette törvényjavaslatát az 1848:28. te. 3. §-ának eltörlésére s a nádori hivataldíj állami pénztárból történő fedezésére. ~

6 A képviselőház augusztus 10-én tűzte volna napirendre a javaslatot, de végül a kérdést mellőzték mert az az ország költségvetésének tárgyalásához kötődő pénzügyi javaslatokhoz tartozott. Az 1849. évi költségvetés tárgyalásának augusztus 31-i ülésén született meg a határozat a Jászkun Kerület által a nádornak fizetni szokott díj elengedéséről. A márciusi forradalom és az áprilisi törvények hatására a Jászkun Kerületben is megkezdődött a polgári átalakulás, melynek gyökerei már léteztek, de a kibontakozást a feudális környezet és az államrendszer korábban nem tette lehetővé. A Jászkun Kerület nádori főkapitánya 1848 márciusában már 10 éve az a konzervatív Szluha Imre volt, aki, mint a kerületek országgyűlési követe, az 1843-1844-es és az utolsó rendi országgyűlésen is saját, önkormányzat ellenes, maradi nézeteit képviselte. 325 Heredni, 1901. 18-21. I. BKML. Kf. lt. V. 141. A. prot. 1. p. 13. 326 Beér, 1954. 180-181. 1., A népképviseleti országgyűlés XXVII. ülésének jegyzőkönyve. 327 Képviselőház 1848. aug. 31. XLVI. ülése. A tiszteletdíjat az 1848-as évre egyébként is már az állami pénztár előlegezte meg. A fizetési kötelezettség törvény általi megszüntetésével a nádor és a Jászkunság félévezredes hivatalos összekapcsolása megszűnt> 116