Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
forrásfeltáró munkát. A több mint egy évtizedes kutatómunka részeredményei már nyomtatásban is megjelentek, a megjelölt korszak egészének közigazgatását és fejlődési folyamatát azonban ebben a könyvben teszem az érdeklődő olvasók asztalára. A könyv hat fő fejezetre tagolódik. Ezek közül a III—IV. szinte kizárólag levéltári források felhasználásával új ismereteket, eredményeket és összefüggéseket tár fel. A feldolgozás a III. részben, a szervezeti keretek feltárása mellett, külön fejezetet szentel a tanács irányító tevékenységének gyakorlati bemutatására. A hatásmechanizmusok vizsgálatához a kerületek egyik legjelentősebb települése, Félegyháza szolgált mintául, de kutatásomat a félegyházi esettanulmányok ellenőrzéseként a Jászkun Kerület többi helységére is kiterjesztettem. Itt kívánom megjegyezni, hogy a Protocollum Currentaliumokat (Körlevelek Jegyzőkönyve) a kerületek minden helységében azonos tartalommal vezették. E forrástípus kutatása során az olvashatóságot tekintettem kiválasztási szempontnak. Ezért többnyire a félegyházi vagy a halasi levéltár körleveleire hivatkozom. Mivel a Jászkun Kerület mezővárosai és falvai között jogi szempontból csupán a vásártartási jog megléte vagy hiánya jelentette a különbséget, megnevezésükre egységesen a helységek vagy communitasok kifejezést alkalmazom A IV. fejezettől a feldolgozás szerkezetileg eltér az 1848 előtti időszaktól. Az eltérést az autonóm igazgatás megszűnése, illetve átalakulása indokolja. Ebben az időszakban az igazgatási életben nem a szervezeti keretek jelentik a legfőbb sajátosságot, hiszen ott érvényesül a polgári igazgatás egységes jellege, ezért a kerület és az ország igazgatásának összefüggéseit, az új törekvések fogadtatásának és hatásának bemutatását tekintettem feladatnak. A változásokat tükröző közigazgatáson át a kerületeket ért jogfosztás hatásait vizsgáltam. A könyv minden fejezetében megkíséreltem bemutatni a helyi igazgatás és a központi irányítás kapcsolatrendszereit, a hivatalszervezetek és a kerületek rangsorát és működését, a Jászkun Kerület politikai életének vitás pontjait. Választ kerestem a hatalom megtestesítőinek társadalmi helyére és viszonyulásaira, a helyi jogalkotás és jogalkalmazás működésének alakulására. Munkámat mindvégig meghatározta levéltárosi hivatásom, mely arra ösztönzött, hogy a levéltári kutatásokat is elősegítő, az igazgatási szerkezetet feltáró kézikönyvet adjak a Jászkunság történetét kutatók és az az iránt érdeklődő olvasók kezébe. Végezetül: köszönetet mondok azért a sok segítségért és hasznos tanácsért, amelyet munkám során a könyvtárosoktól, a levéltárosoktól és kutatóktól kaptam. Külön megköszönöm dr. Rácz Istvánnak, a KLTE történész professzorának és dr. Kiss József történésznek szakmai tanácsait, valamint dr. Ujváry Zoltánnak, a KLTE Néprajzi Intézete professzorának, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársainak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok munkatársainak önzetlen segítségét. Bánkiné Molnár Erzsébet Kiskunfélegyháza, 1995. április 10. 10