Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

a nappali és éjszakai rendészet szervezete. A közigazgatás rendészeti területe tehát igen összetett szervezeti felépítést követelt, s nagy áttekintő képességet az irányítást végzőktől. Ezért különösen jelentős a XIX. században kiépített politikai inspektori hálózat, mely az egymástól különálló ágazatokat összefogta, s az egységes áttekintést és irányítást kerületi szinten is lehetővé tette. III. 4. 3. 1. A belterületi rendészet Valamennyi helységben választottak a helység nagyságától függően 1 vagy 2 hadnagyot és tizedeseket. A belterület rendjére ügyeltek a polgárok vagy kisbírák, a vakterok és tornyosok is. A felsoroltak valamennyien a szerződéses alkalmazottak közé tartoztak, s hozzájuk csatlakoztak még azok, akik éves szerződés nélkül, mintegy közmunkaként segítették a rendfenntartás közegeit. A közgyűlés 1797-ben a helységeket három osztályba sorolta, s osztályonként megszabta a szerződéses alkalmazottak számát.

291 Az első osztályba tartozott: Berény, Árokszállás, Halas, Félegyháza és Karcag, ahol 2 hadnagyot, 3 polgárt, 3 vaktert kivétel Berény, ahol 4 vaktert - és 2 tornyost alkalmazhattak. A második osztályba tartozott: Apáti, Fényszaru, Ladány, Alsó Szt. György, Kisújszállás, Túrkeve, Madaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Szabadszállás, Fülöpszállás, Majsa, Dorozsma és Lacháza, ezekben a helységekben 1 hadnagyot, 2 polgárt, 2 vaktert és 2 tornyost alkalmazhattak. S végül Jákóhalmának, Kisérnek, Dósának, Mihályteleknek és Felső Szt. Györgynek 1 hadnagyot, 2 polgárt és 2 vaktert engedélyeztek. Tizedes minden helységben annyi lehetett, ahány tized volt, s ahol addig már voltak pusztabírák, azokat is meghagyták. Ugyanígy osztályonként változtak a fizetések, de kerületenként is eltértek egymástól. A Nagykunságban a hadnagyok egyenlően 15 Ft-ot és lovaiknak egy részre 5 köböl abrakot, valamint napi 1 porció szénát kaptak. A Kiskunságban: Félegyházán, Halason és Kunszentmiklóson 20 Ft, a többi kiskun helyen 15 Ft és széna porció volt a hadnagyok járandósága. A Jászságban még magasabb fizetéseket állapítottak meg. Berény ben a hadnagy 25 Ft-ot és 24 ki la zabot kapott, Árokszálláson csak 25 Ft-ot, Apátiban 20 Ft-ot, Alsó Szt. Györgyön és Ladányban 15 Ft-ot, Fény szaruban pedig 12 Ft-ot és 16 kila zabot. A polgárok fizetése a Jászságban egyenlő volt a hadnagyokéval, a Kiskunságban mindenütt 5 Ft-tal kevesebb, míg a Nagykunságban a nagyobb helységekben 10, a kisebb helységekben 5 Ft-tal kevesebb. A vakterok bérébe a készpénz mellett mindenütt beletartozott a búza és a ruha járandóság, a tornyosoknál szintén." ~ Az összegek időnként változtak, de az arányok a későbbiekben is megmaradtak. A szerződéses alkalmazottak között jól elkülönülő csoportot alkottak az éjszakai és a nappali rendfenntartás közegei. A hadnagyok és tizedesek mindkét 291 SZML. JKK. kig. Fasc. 1. No.l705./1797. 292 SZML. JKK. kig. Fasc. 2. No. 1149./1799. 104