Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A helybeli jelentkezőt mindenütt előnyben részesítették. Hivatalukat rendszerint csak akkor hagyták el, ha magasabb kerületi tisztségbe kerültek vagy elköltöztek a Jászkun Kerületből. Kinevezés útján, pályázat alapján jutottak hivatalukba a chirurgusok (sebészek), physicusok (orvosok) és a bábák is. A Jászkunságban az iskolák községi fenntartása következtében a tanítókat is a tanács nevezte ki, sőt a kántor is a házipénztárból kapta a fizetését. A tanítók és kántorok kiválasztásába a kerület nem szólt bele, a helybeli plébános véleménye viszont egy-egy jelölt számára, a tétovázó tanácsnál döntő súlyú lehetett. Nem szabad itt figyelmen kívül hagyni, hogy az érvényes kegyúri jog következtében magát a plébánost is a tanács választotta. A hivatali szervezet működését és a helységek igazgatását népes konvenciós (szerződéses) személyzet segítette. Ide tartoztak a kocsisok, gazdasszonyok, szénakötözők, és a rendészeti igazgatás legtöbb közreműködője. Bérüket a tanács önállóan határozta meg. Kinevezésükbe általában nem szólt bele a kerület, csupán a túl sok szerződéses alkalmazását igyekezett időnként visszafogni. III. 4. 1. A Jászkun Kerület rendészeti feladatai, hatásköre A Jászkun Kerület elsősorban a rendészet elvi irányítását végezte. A végrehajtás szervezete az egyes kerületekben és a helységekben működött. A rendészeti igazgatás is három fokozatban valósult meg. A legfelső fokot a Jászkun Kerület közgyűlésének rendészeti intézkedései és magisztrátusának rendészeti szervei képezték. A középső fokot az egyes kerületek közgyűlése, illetve magisztrátusa, legalól mintegy az alapot képezve, a szélesen elterülő és szerteágazó helységenkénti rendészeti igazgatás szervei találhatók. A bécsi udvar és a központi kormányszervek intézkedései a nádor és a nádori főkapitány közvetítésével, a végrehajtás módjaira tett utasításaival, javaslataival kiegészítve jutottak el az összkerületi közgyűléshez. A közgyűléseken viszszatérő napirendként szerepelt a rendészet helyzete. A közgyűlés hatáskörébe tartozott a végrehajtó szervezet módosítása, illetve új rendészeti szervek létrehozása és a rendészetet érintő jelentések figyelembe vételével a szükséges határozatok meghozása. A konkrét ellenőrzés és irányítás egy magisztrátus béli esküdt hatáskörében volt. A Hármas Kerületnél alkalmazott 8 kerületi hajdú és a castellanus vagy háznagy irányítása is közvetlenül hozzátartozott. A castellanus (háznagy) feladatait a nádori főkapitány kérésére 1818-ban részletesen szabályozta a közgyűlés.

287 Legfőbb feladata a kerületek közös házainak gondozása volt. Kinevezése után leltár szerint átvette a rábízott javakat és 101