Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
zás gyanánt, Márton Áron erdélyi püspök: „Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szent Szűz Szent Fia által áldja meg a Rózsafüzér Társulat Tagjait és terjessze általuk őseink Mária-tiszteletét a mai nemzedék között is. 956. V. 12. Áron püspök. " Az 1948. évi összeírás, némi pótlással, 26 szentgyörgyi és 24 bánkfalvi koszorú tagjait vette számba. Egy-egy koszorúba 15 tényleges tag tartozott. Az esetlegesen előforduló egy-két póttagot nem számítva tehát az 50 koszorú 750 csíkszentgyörgyi és Csíkbánkfalvi lakost fogott össze. 204 Érdemes figyelembe vennünk, hogy 1941ben Bánkfalván 1739, Szentgyörgyön 2439, a „szentgyörgyi megyében" tehát 4178 személy lakott. 205 Közülük legalább minden ötödik rózsafüzér társulati tagnak számított. Szentgyörgyön 4, Bánkfalván 6 férfi koszorú is akadt. Az 1948. évi rózsafüzér társulati összeírásnak jelen témánk szempontjából van egy fontos hiányossága. Papi készítője, nem idomult kellően a helyi viszonyokhoz, a helyi hagyományhoz. A névsort, illetve a koszorúkat csak Szentgyörgy és Bánkfalva szerint tagolta. Nem tüntette föl, hogy melyik koszorú melyik tízesben működött. Következésképp abból a szempontból, hogy az olvasótársulatok miként jelentettek a tízeseken belül a tízesek szervezettsége „alatti" szerveződéseket, a figyelemre méltó összeírás alig használható. Szerencsére 1887. július 10-én készült egy olyan összeírás a csíkszentgyörgyi egyházközség rózsafüzér társulati tagjairól, amelyben tízesek szerint sorakoznak a rózsa néven emlegetett koszorúk és az általuk összefogott tagok. 206 A 26 oldalas lajstrom a következő címet kapta: Az 1845-ben alakult és 1887. július 10-én egészen újra szervezett „Élő Rózsafüzér társulatának" Pap Albert segéd lelkész buzgó fáradozása által nagy szorgalommal egybe állított jelenlegi szervezete Csík Szent György [ön] és Bánkfalván. Az összeírás első két lapján felsorolták a rózsafüzér társulat tisztségviselőit. Utána 24 lap telt meg a rózsák tagjainak névsoraival. A tisztségnevek meglehetősen életidegenek. Valószínűleg a korabeli egyházi szóhasználatot tükrözik. A társulat élén két igazgató állt: Főtisztelendő Nagy Lajos csíkszentgyörgyi kanonok, főesperes plébános és Pap Albert helybéli segédlelkész. Özvegy Kovács Mártonné Márton Borbára az 1-11. rózsát, Süket Lajos zarándok a 12-22 rózsát, Texe Ignác a 23-31. rózsát felügyelte elnöknőként, illetve elnökként 1923-ban a csíkszentgyörgyi egyházközség két faluja területén 86 férfi és 454 nő, összesen 540 személy vett részt a katolikus egyesületek között szerepeltetett, régi szervezésű „Élőrózsafüzér Társulat" tevékenységében. (CSISZEGYÖPI. Pléb. és főesp. ir. 1923). Az efféle régi társulatok átszervezésének szükségességéről lásd Majláth Gusztáv Károly püspök 1929. január 12-én kelt 15/1929 számú, nyomtatással sokszorosított levelét. (CSISZEGYÖPI. Pléb. és főesp. ir. 1929.) VARGA E. Árpád 1998. 175-177. CSISZEGYÖPI. Társ. k. 12-37.-Az összeírás elkészítése valószínűleg kapcsolatba hozható a gyulafehérvári püspök 1887. augusztus 11-én kelt, 2647/1887. számú levelével, amelyben elrendelte, hogy a csíkszentgyörgyi régi olvasótársulatokat Elő rózsafüzér néven újra kell szervezni. Annak ellenére fennállhat ez az összefüggés, hogy az új társulat létrehozási időpontjaként szerepeltetett dátum egy hónappal megelőzi az újjászervezést elrendelő püspöki levél dátumát. (CSISZEGYÖPI. Pléb. és főesp. ir. 1887). 92
