Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A Bor patakai vízvezető közösség 2004. december 26-án alakult meg. Huszonkét családfő hozta létre: György József, Gáli János, Tekse István, ifj. Urus Illés, Urus Illés, Imreh Dávid, Adorján Attila, Halmágyi Tibor, Halmágyi Jenő, Kánya László, Bíró József, Basa Márton, Basa Béla, Basa Imre, Fehér Jenő, Pál Lajos, Kasza Lajos, Kasza László, Kezdi Lajos, Tódor József, Csiszér Antal, György József. Vízvezetékük 2005 tavaszán épült meg. Rózsafüzér társulatok A rózsafüzér társulati rózsák, koszorúk, vagyis imádkozó és imaszervező csoportok Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván a XIX-XX. században tízesek szerint szerveződtek. Egy-egy tízesben általában több csoport is működött. Papírforma szerint, illetve egyházi szemlélet alapján a Szentgyörgyön és Bánkfalván, vagyis a Csíkszentgyörgyi „megye" területén létező összes csoport együtt alkotott egy rózsafüzér társulatot. A gyakorlatban azonban a csoportokat társulatok néven emlegették az emberek. E sorok írója a népi szóhasználatot követve társulatoknak nevezi az együtt imádkozó és a magánájtatosságot szervező imacsoportokat. Erre utal a fejezetcím többes száma is. Csíkszentgyörgyön nagy múltra tekinthet vissza az olvasótársulat szervezése. A plébánia irattárában létezik egy hatalmas kötet, amelybe 1800-ban kezdtek írni és a Társulatok könyve címet viselhetné.

202 Megtalálható benne többek között az 1800 és 1829 között Csíkszentgyörgyről, Csíkbánkfalvárói és a legkülönbözőbb alcsíki falvakból a „Boldogságos Szűz Szentséges Olvasójának Társaságába" beiratkozott férfiak 10 oldalas listája, valamint az 1800 és 1886 között Csíkból, Kászonból, Háromszékből a Csíkszentgyörgyön székelő „Szűz Mária Szentséges Olvasójának Társaságába" beiratkozott nők 140 oldalas lajstroma. Ezekből a névsorokból úgy látszik, mintha Csíkszentgyörgy a XIX. század első két harmadában valamiféle olvasótársulati központ lett volna. Talán összefügg ezzel a szentgyörgyi „megyés templom" bánkfalvi oldaloltárának Rózsafüzér oltár elnevezése és Olvasó búcsúja (október 7.). A társulatok könyve XIX. századi névsorainak jelentősége, szerepe további kutatásokkal tisztázandó. Az olvasótársulat mindig „személyi függő" szerveződésnek számított. Nem volt ez másképp a XXI. század elején sem. Egy-egy tekintélyes imádságos asszony, mint koszorúfej, fej, fejedelemasszony néha évtizedeken át virágzóan működtetett egy csoportot. Halála, elöregedése, hosszú, súlyos betegsége esetén azonban csoportja elbizonytalanodott, szétesett, átmenetileg beolvadt a tizes valamelyik másik társulatába. Ezért nagyon nehéz meghatározni, hogy egy adott időpontban hány olvasótársulati csoport működött a „szentgyörgyi megyében". A XXI. század első éveiben a kutató szeme előtt zajlottak le efféle átalakulások, változások. Következésképp a „társulatok" ezredforduló utáni számának meghatározása is tartogat némi bizonytalanságot, kockázatot. CSISZEGYÖPI. Társ. k., 275-285. 90