Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

II. A TÍZESNEK NEVEZETT SZÉKELY TELEPÜLÉSRÉSZ TÁRSAI, PÁRHUZAMAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN AZ ÖSSZEVETÉS, A PÁRHUZAMKERESÉS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS MÓDJA A székely tizes az újkorban valamely falu vagy város jelentős önállósággal rendelkező részének számított. A székely falu és város tízesekre tagolódott. Települési és társadalmi értelemben több tizes alkotta a falut és a várost. A XVII-XX. században a Kárpát-medence más tájain is előfordult, hogy a települések némi önállósággal rendelkező részekre: tizedekre, fertályokra tagolódtak. Sok újkori magyarországi város és falu önkormányzatában, gazdasági önszerveződésében, valamint belső rendtartásában jutott szerep a tizedeknek és a fertályoknak. A székely tízesek tehát nem voltak társtalanok. Kérdés, hogy a településnéprajzi és társadalomnéprajzi alapegységnek tekinthető autonóm településrészek működése mutatott-e valamiféle rendszert a Kézdivásárhelytől Sopronig húzódó hatalmas területen? Ha létezett rendszer, akkor abban hol kaptak helyet a székely tízesek? Sajnos, a magyar tudományos kutatás fölöttébb kevés figyelmet szentelt a falurészek, városrészek kérdésének. A feltárt adatok száma kevés. A helytörténeti kutatók ritkán foglalkoztak a tizedek, fertályok kérdéskörével. Sok esetben a történeti és néprajzi tanulmányokban, monográfiákban csak odavetett szavakra, magyarázat, értelmezés nélküli kifejezésekre van utalva a téma kutatója. Szerencsére akad néhány tanulmány, amely alaposan bemutatja egy-egy helység településrészeinek életét, működését. Ezek a leírások jelentik összefoglaló törekvésem legfontosabb támpontjait. Alábbiakban vázlatosan áttekintem, mit tárt fel ezidáig a tudomány a Kárpátmedence falurészeinek és városrészeinek önállóságáról. Röviden ismertetem a történeti Magyarország részleges önállósággal rendelkező településrészeit: vagyis tizedeit, fertályait, autonóm utcáit. Szemlém során csak az alaposan feldolgozott, példa gyanánt kiemelt helységek estében hivatkozom a felhasznált irodalomra. A többi helység tekintetében legtöbbször egy korábbi összefoglalásomra utalok, ahol az olvasó megtalálhatja az irodalmi hivatkozásokat. DUNÁNTÚLI ÉS FELFÖLDI VÁROSOK FERTÁLYAI Az egri példa A XVII. század végén, a török kiűzése után Eger városa négy negyedre tagolódott. 1716-ban már 6 fertálya volt. 1716 és 1823 között a városnegyedek száma 12re szaporodott. A XX. század első felében két új negyed keletkezett. így lett a fertályok száma 1938-ra 14. A XVIII. század legelején a városnegyedek legfontosabb választott tisztségviselőjét latin szóval decurionak, magyarul tizedesnek nevezték. 6