Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

esztena társaságát. 5 1864 tavaszán a Gálok és Laczok gazdaságai meghatározták, hogy bárányaik mely határrészen járhatnak.

151 A népi emlékezet szerint a XX. században többször előfordult, hogy a nagyobb tizeseknek, például Körösményfalvának, Jenőfalvának két-két esztenatársaságuk volt. Ezeket felső, alsó jelzőkkel, vagy valamelyik szóvirág tizes nevével különböztették meg. 2006. április 21-én e sorok írója a csíkszentgyörgyi Néptanács épületében végighallgatta 11 szentgyörgyi és bánkfalvi esztenabíró több órás vitáját. Közismert, hogy a két falu nyolc tényleges tízesből állt. Következésképp, több tizes két sereggel is rendelkezett. 2006-ban a szűken értelmezett Szentgyörgyön 5 esztenatársaság működött, amelyeket a helyi utcai és a helyi hivatali szóhasználat a következő nevekkeljelölt: Körösmény, Jenőfalva alsó, Jenőfalva felső, Gálok, Laczok, Az esztenatársaságoknak a XX-XXI. század fordulója tájékán volt adminisztrációja. Erre és az esztenatársaságok működésére tanulmányom későbbi részében még visszatérek. Ellenben ide tartozik a „gazdaságok" megnevezésének némely kérdése, nevezetesen a szóvirág tizesek szerephez jutása a megnevezésben. Ha kézbe vesszük például Jenőfalva tizes alsó esztenatársaságának jegyzőfüzetét,

152 címlapján a következő címet olvashatjuk: „Csíkszentgyörgy Jenőfalva alsógazdasági nyilvántartó füzet, 1996. II. 12". A belső lapokon viszont, főleg az 1990es évek második felében, a Csedők tize szóvirág tizes nevét felhasználva, a jeles gazdasági szerveződés önmagát a Csedők gazdasága névvel illette. Mellékesen bár, de meg kell jegyeznünk, hogy a 40 juhtartó gazdát tömörítő társaságban 1999-ben csak egy gazda, a 31. helyen felsorolt, 3 juhot birtokló Csedő Gábor viselte a Csedő családnevet. A TÉNYLEGES TÍZESEK NAGYSÁGA AZ ÚJKORBAN Az 1829. évi lélekösszeírás tanulsága Tanulmányomban többször hivatkoztam már az elvileg tizesek szerint tagolt 1829. évi lélekösszeírásra.

153 Sajnos, az összeírást készítő megyebíró nem végezte a munkáját következetesen. Többször elfelejtette a családfők neve elé fölírni a tizes nevét, máskor a tényleges tizesek helyett szóvirág tízeseket emlegetett, miként erre fentebb utaltam. A szóvirág tízesekbe soroltakat összeadhatnánk és talán tényleges tízeseket kapnánk. Az elmaradt tizesneveket talán beírhatnánk. Ezek a beavatkozások azonban sok kockázatot jelentenének, ezért alkalmazásuktól eltekintek. Ha a hajdani megyebíró jól végezte volna a dolgát, Csíkszentgyörgy egy különleges népesedéstörténeti, történeti demográfiai forrással rendelkezne. Ez a lehetőség azonban a megvalósítás hiányosságai miatt csak lehetőség maradt. 150 CSSZM. RKGY. 6313. 269. (1817), 233-232 v. (1842). 151 TA. H. 2. 55. 152 Ezúton köszönöm András József esztenabírónak és Péter Zoltán esztenajegyzőnek, hogy 2006 áprilisában hozzájárultak a nyilvántartó füzet tanulmányozásához, lemásolásához. 153 CSISZEGYÖP1. Mb. számad. 170-194. 66