Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
Nehezíti a kutatást, hogy a XX. század előtti anyakönyveket, amelyek Csíkszentgyörgyön 1696-tól folyamatosan léteztek, az 1950-es évek elején bonyolult nevű és még bonyolultabb feladatkörű román hatóságok elvitték. Tanulmányozásuk a XXI. század elején Csíkszeredán elvileg lehetséges, de sok nehézséggel jár. A számbajöhető források között említhetők Madarász Ferenc hajdani csíkszentgyörgyi plébános két és fél évi kitartó munkával készített, alapos, sok családtörténeti részletre kiterjedő, 1967. évi családi kartonjai, amelyeknek házszámozása szerencsére megegyezik az általam Kecskeméten rajzoltatott csíkszentgyörgyi és bánkfalvi belterületi térkép házszámozásával. 138 Sajnos a nagy gonddal megírt családi kartonok olyan korban keletkeztek, amikor a hagyományos alcsíki életmód, gazdálkodás, település és társadalom soha nem látott változások útjára fordult. Ha a szóvirág tízeseket abból a szempontból vizsgáljuk, hogy miként képviseltetik magukat bennük a névadó családok, fölöttébb változó eredményre jutunk. A fentebb már többször hivatkozott, fölöttébb következetlen 1829. évi lélekösszeírásban négy szóvirág tizest emlegettek úgy, hogy a nevükkel jelölt embercsoport bizonyos szempontból számokkal is mérhető. Föltűnő, hogy a Kányák tize néven szereplő csoportban csak 1 Kánya nevű család élt, viszont előfordult 9 Domokos néven feljegyzett családfő. Ugyanakkor Kányák sokasága lakott a szomszédos Czikók tizében, Kaszák tizében, Csedők tizében és a Háromtizes szóvirág tízesekre nem bontott felső részében. Azon a területen, amelyet az összeíró Kaszák tizé-nek. nevezett, egy Kasza családfő sem volt honos. A Czikók tize 28 családfője közül azonban 8 családfő a Czikó nevet viselte. Csedőkből is akadt bőven a Csedők tize területén. Akkortájt még 10 családfő viselte Jenőfalva alsó részén a patinás Csedő családnevet. 139 Az 1917. évi kepejegyzék készítője helyi egyházi szokás szerint nem használta a Háromtizes kifejezést. Helyette Laczok tizét, Gálok tizét és ugyancsak egyházi szokás szerint Zata tizét írt. Utóbbi magában foglalta az ún. Czikók tizét is. A Laczok tizében 87 kepefizető családfő közül csak 5 viselte a régi Lacz családnevet. A közelükben lakott többek között 9 Gál, 7 Kezdi, 6 Bors, 6 László, 5 Bandi, 4 Csiszér, 4 Fiez, 4 Tekse. A Laczok tehát létszám tekintetében eltörpültek a nevükkel jelzett szóvirág tizes területén. A szomszédos Gálok tizében domináns szerepet töltöttek be a Gálok. A 42 kepefizető családfő fele, vagyis 21 családfő a Gál családnevet viselte. Zata tizében a sor élén a Czikók álltak, 43-ból 12 családfővel, jelezvén a Zata tize név mögé bújtatott Czikók tizei. Mellettük a Gálok 6, a Kányák 5 családfővel képviseltették magukat. 140 Ha Madarász Ferenc plébános 1967. évi szentgyörgyi családi kartonjainak családnévi adatait rávetítjük Szentgyörgy belterületi térképére, nagyjából hasonló eredményt figyelhetünk meg, mint a kepelisták elemzésekor. A három Lacz család alig villan ki a Laczok tize sokszínűségéből. Viszont a Gálok uralják a Gálok tize néven emlegetett falurészt. Még a szomszédos Zata tizébe és a Czikók tizébe is „átCSISZEGYÖPI. M F. kart. CSISZEGYÖPI. Mb. számad. 173-178. p. CSISZEGYÖPI. Kepe. Kepelisták. 1917. 61
