Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1700-ban Martonos tizes, Simószege tizes és Altizes megfogalmazta a fentebb már többször hivatkozott erdővédelmezö konstitúciót. 1700-tól kezdve Martonos neve, néha társítva a vele egybeolvadt Patakfalva nevével, rengeteg iratban előfordult. 1820-ban Martonos és Patakfalva tizese hosszú, részletes konstitúciót alkotott, amelynek 27. pontja szerint a megfogalmazott törvények a régi ősatyáktól maradtak Martonos és Patakfalva népére. A tízessel kapcsolatos megnevezések érzékeltetésére idézem az 1820. évi konstitúció bevezető sorait: „A folyó 1820 mártius hava 13dikán Csík Bánkfalvának egyik űzesse, úgy mint Martonos és Pálfalva tizes közönséges generális gyűlést tartván itten patak falvába[n] lakó gyalog katona Madár Sámuel eő kegyelme lakó házánál... ". A XXI. század elején, kutatásaim idején Martonos tízesnek két jegyzőkönyvkötete került elő. Szerencsére az első 1820-ban kezdődik. 1887 és 1919 közötti megszakítással a tizes élete 1820-tól 1955-ig követhető saját írásbelisége alapján. Kotormány tizes ~ Kotormány ~ Kotormányfalva Bánkfalva egyetlen távol eső tizese. Dombokkal karéjozott, de egyik oldalán nyitott völgyben húzódik meg. Templomával, temetőjével kis falu benyomását kelti. Lakótelkeinek tömbje minden oldalról a kotormányi szántókkal, rétekkel érintkezik. A humoros hangzástól sem mentes Kotormány helynév önállóan, a különírt tízessel és a falva szócskával egyaránt előfordul. Kotormányi 1567-ben a Szentgyörgy néven meghatározott összeírási egység részeként írták össze Körösményfalva. Ittkétfalva, Jenőfalva, Monyasd és Bánkfalva társaságában.

108 1619-ben Kézdiújfaluban, a szentgyörgyi Felsőfaluban, Bánkfalván és Menaságon olyan zselléreket írtak össze, akik a kotormányban lakó Czikó Imre alattvalói voltak.

109 1661-ben egy katonai összeírásban 10 kotormányi férfit a szentgyörgyiektől és a bánkfalviaktól elkülönülten „Cseriek András uram százában" írtak össze.

110 Szabó T. Attila helynévgyűjteményébe több olyan szöveg is bekerült, amelyekben a XVII. századi Kotormány előfordult. Például: „Kottormany Határban" (1609), „Clemens Nagy de Kotormani" (1609), „ Albertus Istuan de Kotormány" (1613), ,,Petru[m] literati de Csík Kotormány" (1682), „Al csík széki ... [Bánk]falvában, alias kotormanjban lakó Pal Marton " (1691).

111 1696-ban egy boszorkányperben többször emlegették Kotormányi és a kotormányi kápolnát. Csekefalvi és csíkszentimrei tanúk arról vallottak, hogy Szent Márk napján processióval vonultak Kotormány kápolnájához. Néhány évvel később, 1699-ben Csíkszék pert folytatott a boszorkánysággal vádolt „alcsík széki bánkfalvi alias kotormányi" Mihály Péter Deákné Gergely Margit „primipila" ellen.

11 107 TA.M. 1.4-8. 108 USZO. VII. 62. 109 USZO. IV. 633., 659., 662., 666. 110 USZO. VII. 173. 111 HAJDÚ Mihály - MAKAY Emese - SLÍZ Mariann 2006. 62. 112 BESSENYEI József (szerk.) 1997. 190-200. 53