Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

XVIII. UTÓSZÓ A TIZES SZÓ ÍRÁSMÓDJÁRÓL A tizes szót a könyv teljes szövegében következetesen rövid „i"-vel írtam. Tettem ezt annak ellenére, hogy a hivatalos magyar helyesírási szabályzatok csak hoszszú „í"-vel írt tízes szót ismernek. A szabályzatok alkotói a tízes szó esetében bizonyára a tízes számra gondoltak, amely követi a sorban a kilencest. Könyvemben azonban nem a tízes számról van szó, hanem a tízesnek nevezett székely településrészről. A bizonyos önállósággal rendelkező vagy közigazgatási alapegységnek számító településrészt a Kárpát-medence magyarlakta tájain a koraújkorban és az újkorban leginkább tizednek nevezték. A székelyföldi tizes kifejezés a magyar nyelvterület egészén hajdan elterjedt, településrész jelentésű tized kifejezés tájnyelvi változata. A székely tizes szó, mint a rövid „i"-vel írandó tized szó alaki táj szava, rövid „i"-t kíván. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az a magyar népcsoport, nevezetesen a csíki székely, amely a tizes tájszót településrész jelölésére a XXI. század elején is használta, a tizesjegyzőkönyvek tanúsága szerint a tizest mindig rövid „i"-vel írta, és a XX. században valamint a XXI. század elején rövid „i"-vel ejtette. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK Az utószó a tudományos könyvekben általában arra való, hogy a szerző a tudománytörténet számára elmesélje kutatásai történetét és bemutassa könyve megszületésének útját. Ezt jobbára megtettem Л tízesek kutatása ... című IV. fejezetben. így az utószó hátra lévő része a köszönetnyilvánításokat tartalmazhatja. Csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi kutatásaim és a tízesekről szóló könyvem megírása, kiadása során sokan segítették munkámat. Felsorolásuk oldalakat tölthetne meg és bizonyára akkor sem lenne tökéletes. Másrészt némely lábjegyzetben név szerint is megemlítettem néhány segítőmet. Ezért itt viszonylag rövidre foghatom a köszönetnyilvánítást. Köszönettel tartozom: - Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak (OTKA) erdélyi utazásaim, terepen és levéltárakban, plébániai irattárakban végzett kutatásaim, valamint a tízesekről szóló könyvem kiadásának anyagi támogatásáért. - A Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiumának a könyvkiadáshoz nyújtott anyagi segítségéért. - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének, munkahelyemnek, az erdélyi kutatásaimat elősegítő személyi és technikai feltételek biztosításáért. - A tizesiratokat őrző családoknak az iratok kölcsönadásért. 421