Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

XII. A TÍZESEK SZAKRÁLIS HELYEI ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEI TIZESTEMPLOMOK, TIZESKÁPOLNÁK Fogalmak, datálási nehézségek Orbán Balázs írta le először azt a költőiesen szép megfogalmazást, hogy Szentgyörgy és Bánkfalva falu az alcsíki medence északkeleti szögletében, a Lok torkolatában „kápolnáktól koronázott hegyek" aljában fekszik. A „kápolnáktól koronázott" kifejezés valószínűleg akkor jutott a nagy székely eszébe, amikor délutáni napfényben a medence közepe felől tekintgetett Szentgyörgy felé, és a hegyek lábánál magasodó szentgyörgyi „megyés templom" fölött a Császárhomlok

1085

nevü domb tetején feltűnt előtte a fehérlő Szent Anna kápolna és a Jézus szenvedése templom, balra pedig a Nyír tetőn vagy Pósa hegyen megvillant a Nagyboldogasszony kápolna fehérlő fala. A fenséges látvány, mint annyiszor, fennkölt mondatot formáltatott a Székelyföld ismertetőjével. A XIX-XX. századi egyházi szóhasználat, például a leltárakban, rendszerint kápolnának nevezte a „megyés templomnál" kisebb szentgyörgyi és bánkfalvi szakrális épületeket. A külső szemlélő viszont hajlamos arra, hogy ezeknek a vallási célra használt építményeknek némelyikét templomnak tekintse. Nem feladatom, hogy itt a csíkszentgyörgyi tízesekről szóló könyvben részletesen és tudományosan meghatározzam a templom és a kápolna fogalmát. Az viszont kétségtelennek látszik, hogy némely csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi szakrális épületek, például a háromtizesi Szent Kereszt templom, alapterületüket tekintve nagyobbak, mint azok az elhíresült jobbára középkori magyar műemlékek, amelyeket „magyar falusi templomok" néven emleget az építészettörténet. Gondolok itt a karcsai, a nagybörzsönyi, a csorodai, a vizsolyi, az egyregyi, a csempeszkopácsi és a veleméri kis templomokra.

1086 Ennek megfelelően a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi szakrális épületek közül a főtemplomon kívül templomnak nevezem a háromtizesi Szent Kereszt, a kálváriái Jézus szenvedése, az altizesi Keresztelő Szent János és a kotormányi Sarlós Boldogasszony templomot. Valamennyi alapterülete nagyobb 100 m

2-nél. Méretük, illetve fekvésük miatt kápolnaként emlegetem a Szent Anna és a Nagyboldogasszony kápolnát. Nem írok itt a Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva havasaiban kialakult Úzvölgyi csángó tanyavilág egerszéki és csinódi kis templomairól.

1087 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 37. A helynevet a XXI. századra jórészt kiszorította a „Kálvária" és a „Köztemető" helynév. Említése: CSISZEGYÖPI. Lelt. 1890. MAROSI Ernő 1975. BÁRTH János 2004. 166-173. 295