Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

ha a családnevet tartalmazó településrész-nevekben a tízes szót az utca kifejezés helyettesítette. A tizesnevek „burjánzásának" helyes értelmezése érdekében szükségesnek látszik, hogy történeti és tartalmi értelemben megkülönböztessünk tényleges tízeseket és szóvirág tízeseket. A tényleges tízesek a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek történetének tanúsága szerint, évtizedek, sőt évszázadok alatt folyamatosan működő, közföldeket birtokló, saját írásbeliséggel rendelkező, jól körülhatárolható, állandó települési, társadalmi, önkormányzati alegységek voltak.

48 Megfeleltek a tanulmányom első fejezetében megfogalmazott tízes-kritériumoknak. Ezzel szemben a szóvirág tízesek nem voltak a fenti ételemben vett igazi tízesek, csak nevükben szerepelt a Székelyföldön mindenféle különállásra, csoportosulásra könnyen osztogatott tízes szó. Olyan csoportoknak tekinthetők, amelyek mögött rokon famíliák együttese, nemzetségi településrend, domináns család köré formálódó gazdasági akcióközösség, például esztenatársaság, cimboraság szerveződött. A szóvirág tízesek kérdését kiválóan megvilágította egy 2006 őszén folytatott csíkszentgyörgyi néprajzi gyűjtésem középkorú gazdasági vezetőnek számító adatközlője, aki nem tudván, hogy mennyire haladtam addig a csíkszentgyörgyi tízesek megismerésében, a Laczok tize, Kányák tize jellegű nevek szóbakerülése alkalmával így oktatott: „Nehogy elhiggye, hogy azok igazi tízesek. Azokat csak a juhtartó esztenatársaságok jelölésére mondják az emberek". A XX. század utolsó két évtizedében a magyar helynévkutatás legjobb hagyományait követve Csomortáni Magdolna felgyűjtötte a legtöbb csíki falu földrajzi neveit. Gyűjteményében természetesen sok tizesnév is található. A felcsíki helynevek önálló kötetben, a felgyújtott alcsíki falvak földrajzi nevei a kolozsvári Nyelvés Irodalomtudományi Közlemények hasábjain jelentek meg.

49 A hatalmas csíki helynévanyag birtokában Csomortáni Magdolna 1995-ben önálló konferencia-előadást, majd 1997-ben tanulmányt szentelt a csíki tizesnevek kérdésének. Névtudományi előadásában, illetve tanulmányában elválasztotta, megkülönböztette az ún. valódi tizesneveket és áltizesneveket. Előbbiek tartalmazzák, utóbbiak nem tartalmazzák a tízes szót, vagy annak tíz, tize változatát.

50 Csomortáni Magdolna csíki helynévgyűjtései figyelmeztetnek arra, hogy milyen nehéz egy-egy falu esetében is a fentebb említett tényleges tízesek és a szóvirág tízesek gyakorlati elhatárolása, megkülönböztetése. Az utcai beszédben léptennyomon hallható szóvirág tízesre utaló nevek ugyanis mindig igyekeznek tényleges tízesre utaló névnek tűnni. A mindennapi falusi beszéd pontatlansága, felületessége Sok évvel ezelőtt, irodalmi adatokra hagyatkozva, tereptapasztalatok nélkül, magam is a tízesek változékonyságát, mozgékonyságát hangsúlyoztam (BARTH János 1996. 164.) A tízesek írásbeliségének fennmaradt dokumentumait kutatva és XX. századi működésük néprajzi emlékeit tanulmányozva, a tényleges tízesek múltjában ma inkább a stabilitást, a folytonosságot látom jellemzőnek. A mozgékonyság, a változékonyság a szóvirág tízesek sajátosságának tűnik. (A tízesek osztódásának, átalakulásának nehézségeire lásd: IMREH István - PATAKI József 1992. 92-93.) CSOMORTÁNI Magdolna 1997/a - Bevezetőjében a többi közlemény felsorolásával. CSOMORTÁNI Magdolna 1997/b. 27