Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1894. február 14-én Jenő falva tizes szerződést kötött Márton Károly tanítóval arról, hogy a tanító egy esztendőn át a tizes rendelkezésére bocsát egy kiváló kansertést. A tizes 16 forintot és egy szál bükkfát adott az apaállat gazdájának.

1010 1930 táján a legtöbb tizes meghatározott összegű egyszeri csökbért fizetett a kifogadott kansertés tulajdonosának.

1011 A XX. század első felében a pénzben fizetett csökbér gabonabérré változhatott, amelyet nem búgatási alkalmakkor, hanem előre kellett fizetni a tizes minden kocatartó gazdájának. Ilyen változásra valószínűleg azokban a háború utáni, impériumváltozásos esztendőkben került sor, amikor a pénz értéke bizonytalanná vált. 1919. december 17-én Jenőfalva tizes úgy rendelkezett, hogy minden sertéstartó gazda 5 kupa gabonát fizessen Kasza Istvánnak, akinek kanját kifogadta a tizes.

1012 1947. november 14-én Háromtizes szerződéssel fogadta ki csökbérre Szőcs Lázár kanját. A tizes kocatartó gazdái minden búgó koca után a búgatás előtt 8 kupa, vagyis 1 kiló rozsot fizettek Szőcs Lázárnak.

1013 Előfordult, hogy kisebb tízesek közösen fogadtak ki kant sertéseik számára. így cselekedett 1900-ban Altizes és Martonos tizes is, és 8 : 4 forint arányban osztoztak a 12 forintos csökbéren.

]014 TIZESMAGTÁRAK A takarékmagtár-mozgalom és a tízesek A falusi takarékmagtárak mintájára néhány tizes is megpróbálkozott a XIX. század utolsó harmadában és a XX. század elején takarékmagtár jellegű tizesmagtárak működtetésével. Jenőfalva tizes 1883. március l-jén úgy határozott, hogy minden birtokos gazda adjon 8 régi kupa rozsot egy alapba, amelynek kamataiból fizetik a tizes kiadásait.

1015 Ez a határozat megvethette ugyan egy tizesmagtár alapjait, de a jenőfalvi jegyzőkönyvekben a következő évtizedekben nem írtak tizesmagtárról. Valószínűleg nem hozta létre a tizes. Ellenben Martonos tizes és Simószege tizes jegyzőkönyveiben viszonylag sokszor szó esett a két tizes éveken át működtetett tizesmagtárairól. A martonosi tizesmagtár Martonos tizes 1874. december 29-én tartott gyűlésén a martonosi birtokos gazdák tárgyaltak arról, hogy a tizes 1875-ben létrehoz egy gabonamagtárat, amelyből tavaszonként a szűkölködő tizestagok gabonát kölcsönözhetnek. A magtár indításához szükséges gabonát a tizes abból a pénzből szándékozott megvenni, amelyet 110 TA. J. 2. 274-275. 111 TA. H. 4. 339. (1931), - TA. H. 9. 29. (1931), - TA. J. 4. 6. (1928). 112 TA. J. 3.268-269. 13 TA. H. 9. 49. 14 TA. A. 4. 12. 115 TA. J. 2. 4. 278