Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
Körösmény tizes kálváriája 1945 elején kezdődött és 1951 tavaszán ért véget a saját csemetekertjével. 1945. január 18-án Körösmény tizes gyűlésén nyilvánvalóvá vált, hogy a csemetekert területét addig bérlő Népjóléti Szövetkezet megszűnt. A gyűlés résztvevői úgy határoztak, hogy a gazdátlanná vált gyümölcsfa-nevelő kertet átveszi a tizes. A csemetekert területén akkor 7000 darab két-három éves beoltott gyümölcsfa nevelkedett. Felügyeletüket Gál Elek vállalta. 939 Három hónappal később, 1945. április 3-án a tizesgyűlésen elhangzott a vészjósló mondat: veszélyben a csemetekert. A veszély mibenlétét senki sem részletezte, de nyilvánvaló, hogy lopták az ültetni való fákat. A tizes vezetői intézkedtek, hogy kezdjék el kedvezményesen árusítani a csemetéket. 940 1945. november 29-én Körösmény tizes gyűlése úgy határozott, hogy a 7000 fát és egy kétszobás házat magában foglaló csemetekertet hivatásos kertésznek 10 évre bérbe kell adni. 1946. március 23-án egy újabb gyűlésen arról értesülhettek a tizes tagjai, hogy bérlő tűnt föl a láthatáron, Ambrus István hajlandó bérbe venni a kertet évi 50 véka búza áráért. 941 1946. március 30-án Ambrus István hosszadalmas és körültekintő szerződéssel bérbe vette Körösmény tizestől 10 esztendőre a jobb sorsra érdemes csemetekertet. 942 1946. december 26-án Háromtizes gyűlésének résztvevői már arról hallhattak előterjesztést Csedő Múzes (Frank) tizesbírótól, hogy Ambrus István bérlő nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, ezért a tizes december 18-án felmondta a vele kötött szerződést. 943 1947. február 16-án a tizes egyik bizottsága megfogalmazta egy esetleges új bérlet feltételeit. Közben a tizes vezetőinek sok gondot okozott a csemetekert őrzéo Q 9 44 se. 1947. november 29-én Körösmény tizes gyűlése a csemetekertet három évre bérbe adta Császár Albert csíkcsekefalvi lakosnak. Császár Albert szakképzett kertészként meg is kezdte csíkszentgyörgyi tevékenységét, de a politikai viszonyok és saját egészségének romlása miatt a csemetekertet már nem virágoztathatta föl. 945 1951 elejétől majdnem elviselhetetlenekké váltak a csíki rajon gazdasági osztályának packázásai a csemetekerttel kapcsolatban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a proletárdiktatúra hatalmi gépezete meg akarja fosztani Körösmény tizest a gyümölcsfanevelő csemetekerttől. A rajoni néptanács a legkülönfélébb felszólításokat, utasításokat küldte a tízesnek, amelyeket legtöbbször nem lehetett végrehajtani. 1951. március 12-én a Csíki Rajon Néptanácsának Gazdasági Osztálya 4653/1951. számon egy hosszadalmas művelési tervet küldött a tizesnek azzal az utasítással, hogy az ötéves terv minden esztendejében annak szellemében működtesse a csemetekertet. 1951. március 19-én a tizesgyűlés szomorúan állapította meg, hogy a rájuk erőszakolt művelési terv szerint az 1951. évi kiadások 600.000 lejt igényelnének, pedig TA.K. 5. 112. ТА. К. 5. 113. ТА. К. 5. 126., 133. ТА. К. 9. 22. ТА. К. 5. 148.,-ТА. К. 9. 22. ТА. К. 9. 24., - ТА. К. 5. 150., 159., 163. ТА. К. 5. 168-169., 201., - ТА. К. 9. 26. 261
