Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1896-ban a millenniumi mezőgazdasági összeírás idején az összeíró biztosok Szentgyörgyön 257, Bánkfalván 91 kecskét találtak.

923 Ezek a számok bizonyára egy csökkent kecskeállomány számainak tekinthetők. Háromtizes kecskepásztorlásának rendje a XIX. század közepétől a XX. század közepéig követhető a tizes jegyzőkönyveiben. Sok esztendőben a háromtizesiek nem fogadtak önálló kecskepásztort, hanem kecskéiket a tehéncsorda pásztorára, ritkábban a sertések pásztorára bízták. 1854. január 16-án Háromtizes gyűlése a menaságújfalusi Mihály Jánost fogadta meg kecskepásztornak. Az egyezség legfontosabb elemei alapját képezték a következő évszázad kecskepásztor-fogadó szerződéseinek is. A háromtizesi kecskepásztor egy-egy kecske után a gazdáktól 3 ejtel gabonát és 3 font kenyeret kapott. Szent Kereszt napjától, vagyis a háromtizesi templom búcsújától (május 3.) Nagyboldogasszony napjáig (augusztus 15.) vasárnap délben megfejhette a kecskéket és a tej az övé lett. Más napokon azonban szigorúan tilos volt számára a fejés. Az 1854. évi egyezség egyik pontja arra vonatkozott, hogy a pásztor ne gyermekekkel őriztesse az állatokat, hanem „nagy embert" állítson a kecskék mellé, illetve a kecskecsordát mindig a tehéncsorda „nyoma után járattassa." 24 A Boldogasszony-nap előtti vasárnap déli fejesek jutalma a kecskepásztorfogadó egyezségek, szerződések legjellegzetesebb tartós elemévé vált. Egy esetben, 1863-ban akadt rá példa, hogy a kecskepásztorral kötött egyezségek fogalmazói Nagyboldogasszony napját Margit-nappal (június 10.) helyettesítették.

925 Fogalmazását, részletességét tekintve az elnagyolt szövegű, sivár stílusú szerződések sorából kiemelkedik Háromtizes 1879. december 2-án megkötött kecskepásztor-fogadó egyezsége, amelyet tanulmányom függelékében közlök. Figyelemre méltó az egyezség szövegének egyik magyarázó jellegű mondata, amelyben a tizes azzal indokolta a bocskorpénz előre történő fizetését, hogy a kapott összeg birtokában a kecskepásztor lábbelit vehet magának.

926 TIZESSZÁNTÓK ÉS KÜLÖNLEGES (EGYEDI) TIZESINGATLANOK Szántóföldek a tizes birtokában A tízesek időnként kisebb szántókat is birtokoltak. Ezek jelentősége, szerepe azonban messze elmaradt a tizeserdők, a tizeskaszálók és a tizeslegelők mellett. Sokféle oka lehetett annak, ha egy darab föld a vetésmezőben vagy a hegyekben valamelyik tizes birtokába jutott. Például örökölhette a tizes tartozás fejében, cserélhette egy másik ingatlanért, megvehette, ha beékelődött a saját tilalmasába. 1862-ben Körösmény tizes megvett egy kis darab földet bánkfalvi Márton Ferenctől, mert az a tizes tilalmas erdeje között feküdt és emiatt sok kár érte.

927 MG. STAT. 1897. 604-605. TA. H. 8. 6. TA. H. 2. 48. TA. H. 2. 266. TA. K. 8. 6. 258