Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

mával, vagy ha hanyag munkát végzett a jegyző, a tizesbíró-választás jegyzőkönyvi megörökítése elmaradt. A megválasztott tizesbíró a tizesgyűlés előtt esküt tett. 1851. március 8-án Martonos tizes főerdőbírájának megválasztásakor, megtörtént az új tisztségviselő felhütlése.

445 1797-ben, amikor Bálint József lófő lett Körösmény tizes főerdöbírája, a tizesgyűlés előtt „letette az igaz hitet".

446 1839-ben, amikor újra Bálint Ignácnak nevezték Körösmény tizes vezetőjét, az új főerdőbíróval együtt lett béeskettetve.

441 1861-ben ugyancsak együtt tett esküt Márton Ferenc Körösmény tizesi főerdőbíró a megválasztott hat viceerdőbíróval.

448 A tizesbírót elvileg valószínűleg egy évre választották, de a választáskor a szolgálati idő hosszáról soha nem esett szó. Ha végigtekintünk a tizesbírók listáin, láthatjuk, hogy a legtöbb tizesbíró legalább két évig viselte hivatalát. Két év után illett bejelentenie, hogy lemond. Ha a tizes elégedett volt vezetője munkájával, nagy győzködés, rábeszélés kezdődött. Végül a jó egészségnek örvendő tizesbíró „megadta magát". A közakaratnak engedve továbbra is viselte nehéz hivatalát. Nem volt ritka az olyan főerdőbíró, aki öt évig is vezette folyamatosan tízesét. A XIX. század második és a XX. század első felében a legtöbb tizesbíró tél végén, leginkább márciusban kezdte el tevékenységét. A tizesbírók cseréje együtt járt a régi tizesbíró számadásával és a tizesláda ünnepélyes átadásával. A tizesláda szállítása a régi tizesbíró házától az új tizesbíró házához vidám eseménynek számított, és pálinkára költött forintok, krajcárok, koronák, lejek formájában nyomot hagyott a főerdőbírói számadásokban. Nagyon ritkán előfordult, hogy a tizesbíró idő előtti lemondatás, vagy lemondás révén távozott hivatalából. 1867. február l-jén Jenőfalva tizes a szokásokkal ellentétben nem a főerdőbíró házánál, hanem a községházán tartott gyűlést. A viharos összejövetelen leváltották Kánya István főerdőbírót, mivel időben nem számolt el és nem foglalkozott eleget az erdőrontókkal. Az összegyűltek Kánya Imrét választották meg főerdőbírónak. 49 Különös eset történt Jenőfalva tizes 1876. július 9-én, tehát szokatlan időpontban tartott gyűlésén, ahol megjelent a községi bíró, Gáli Péter, és bejelentette, hogy a főszolgabíró nem tartja összeegyeztethetőnek egy 1873. évi „tisztségi szabályrendelettel" Csedő Ignác tizesbírói és Csedő József tizesjegyzői működését. A gyűlés elfogadta a főszolgabíró kifogását és Domokos Ignác személyében új főerdőbírót, Cseresznyés István személyében új tizesjegyzőt választott. Kicserélték a viceerdőbírákat is.

450 Az első világháború idején, 1916. február 23-án Jenőfalva tizes főerdöbírája, Páll Károly lemondott tisztségéről, mert behívták katonai szolgálatra. Domokos Ferenc lett a tizes vezetője.

451 A tizesdokumentumokban nem találjuk nyomát annak, hogy valamelyik tizes részletesen megfogalmazta volna, hogy mi a főerdőbíró feladata. A 5 TA. M. 1.35. 6 ТА. К. 1.6. 7 ТА. К. 1.27. 8 ТА. К. 6. 50. 9 ТА. J. 1.35. °ТА. J. 1. 136. 1 ТА. J. 3. 252-254. 146