Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

praevaricalni nem fog. S így ezen feltételek mellett elfogadd Péter Alajost tagjának, s a ' kifizete bé szabadulási díjul 20 ...forintokat osztrák értékben ". Háromtizes 1840. március 14-én tartott gyűlésén is megfogalmazódott, hogy a tizes tilalmasában való részesedés alapjának a beltelekbirtoklást tekintették, mégpedig abban a különleges helyzetben is, amikor egy Jenőfalva tizesi férfi kért Körösmény tizesi tagságot: „Csíkszentgyörgyön Jenőfalva tízesében lakó huszár káplár Csedő Péter eőkelme bé bizonyítván aztot, hogy a Gálok tizén oly belső örökséget, telket, fellyül a gyalogkatona Tamás Ignátz, alól a Fülöp Lőrintz maradványi szomszédságok között, bír, melynek szélessége 10, hossza 21 ölet tészen, mely telek után nemes Három tizesseink tilalmas erdeibe részessé tétetni magát igyekezvén, kére tizesseinket annak megnyeréséért, mely kérését figyelembe vévén, megtekintve birtokában lévő Telkének mínéműségét, az az érdemét a birtoklásra, következésképp béis vettük és iktattuk, oly formán, hogy minden tekintetben azzal a jussal birtokolyon, s birtokolhasson, valamint tízeseink keblében lakó egy személy, s mivel tizesseink során kívül lakfikj, minden esztendőben erdő őrző pénzt 12 krajcárokat fog fizetni, aszalni pedig kötelesztetik s ajjálláis magát, a mikor a fog lenni, hírt tévén a fő erdőbíró az előtt való napon"

316 A belsőség birtoklásának szerepét jól tükrözik még az alábbi „beüsmertetési" esetek. 1888. január 6-án a szentgyörgyi Háromtizes gyűlése elé járult Czikó István, és kérte felvételét a tizes rendes tagjainak sorába, mégpedig „azon lakra és ugyanazon füst alá, mely a Czikó Ignácz és Czikó Imre szomszédságában van ". Szőcs János háromtizesi lakos 1902. március 19-én arra kérte Háromtizes gyűlését, hogy fogadja el őt teljes jogú tagjává. Indoklásként elmondta és szerződéssel is igazolta, hogy „ Gál János Péter belsőségét megvette ... minden jogaival". 1893. október 17-én Körösménytizes gyűlésén a főerdőbíró előterjesztette Túlit Antal beüsmertetési kérelmét: „Túlit Antal... néhai Tamás Andrásnak épületes laktelkét megvette, abban tényleg benne lakik, s minden terű hordozására magát kötelezi, fogadná be a birtokosság saját kebelébe". A tizesgyűlés vita után elhatározta Túlit Antal bevételét a bébírók sorába „ ...tekintettel, hogy az említett beltelekre már be bírtak, tekintve, hogy a beltelek ahhoz elég nagy, hogy egy telyes teleknek tekintessék"?

19 1896. január 11-én, amikor Dobondi Gábor, mint „benn szülött" tizesjogért esedezett, Körösmény tizes gyűlése a következőképpen határozott: „A birtokosság Dobondi Gábort el fogadja birtokos tagjának azon belső birtokra, mellyen édes attya lakott, azon joggal, amellyet édes attya örökölt".

320 1897. november 7-én Nyírő Zakar kérelmére Körösmény tizes gyűlése a következő határozatot hozta: „Azon belső telekre, amire nevezett szándékozott a birto315 ТА. К. 2. 45. 316 TA. H. 1. 19. 317 TA. H. 3. 57. 318 TA. H. 3. 391. 319 TA. K. 3. 62. 320 TA. K. 3. 104. 117